A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mostaninál is jóval élénkebb hitelezést vár a bankrendszertől, ennek tükrében 2030-ig a bankok mérlegfőösszege és hitelezése nagyjából megkétszereződhet – mondta tegnap a Portfólió hitelezési konferenciáján Nagy Márton, a jegybank alelnöke. Az MNB úgy látja, hogy kedvezőek a gazdasági növekedés kilátásai, ennek fenntarthatóságához azonban szükségszerű, hogy a bankrendszer a mostaninál jóval nagyobb szerepet töltsön be a folyamatok finanszírozásában.
Korábban a jegybanki előirányzat a vállalati hitelezés évi 5–10 százalékos növekedése volt, ez a mostani célkitűzés értelmében már inkább 10–15 százalékot feltételez. A lakosság esetében is hasonló sávugrásról lehet beszélni, a korábbi évi 6–8 százalékhoz képest a 15 százalék is egyensúlyinak tekinthető. A lakáshitel bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított aránya 8-ról 30 százalékra emelkedhet 2030-ig. Nagy elmondása szerint így a bankrendszer akár 2 százalékot is hozzáadhat az össztermék bővüléséhez.
Az alelnök megjegyezte, ezek magas számok, de nincs ok tartani tőlük, különösen mivel adottak a feltételek, hogy mindez teljesüljön.
Egyik előfeltétel, hogy emelkedjenek a jövedelmek, így a nagyobb értékű ingatlanokhoz felvett hitelek nem jelentenek arányosan többletterhet, és szintén elengedhetetlen, hogy egészséges szerkezetben valósuljon meg a hitelbővülés. Ez egyrészt tetten érhető abban, hogy sokkal szélesebb társadalmi csoport juthat hitelhez, szemben azzal, ami korábban jellemző volt, másrészt forintalapú hitelszerződések kellenek, és minél nagyobb arányú rögzített kamatozású szerződés.
Nagy Márton úgy véli, az eladósodottság jó dolog, nem véletlen, hogy a gazdagabb országokban is jóval magasabb ennek szintje. Amit azonban mindenképp kerülni kell, az a túlzott eladósodottság, ami viszont a mostani ismeretekkel és az eddig meghozott piacszerkezeti intézkedésekkel elkerülhető.
OTP, pénz , bank,
A statisztikák szerint Magyarország lakosságának 32 százaléka rendelkezik hitellel, ez minden nemzetközi összevetésben kirívóan alacsony. Az alelnök szerint a bankoknak is tenniük kell a hitelfelvételi hajlandóság erősítéséért, hogy a háztartások pénzhez juthassanak az egyes élethelyzeteik kezeléséhez.
Viszont Nagy szerint azt is fontos körüljárni, hogy ezt a tetemes hitelbővülést milyen szerkezetű bankrendszer biztosítja. Az MNB szerint továbbra sem kellően hatékony a hazai bankrendszer, miközben a 4 százalékos átlagmarzs a lakáshiteleken a jegybank szerint indokolatlanul magas.
A bankoknak hatékonyságuk javításával kell a jövedelmezőségüket biztosítani, a jelenlegi felárszinttel ugyanis jelenleg lényegében az ügyfeleikkel fizettetik meg, hogy nem tudnak kellően versenyképesen működni. Hiányoznak az ügyféligényeket mérő adatfeldolgozó rendszerek, továbbá az MNB szerint változatlanul indokolt lenne a konszolidáció, vagyis a jóval nagyobb piac már kevesebb szereplővel valósulna meg.
A Nagy Márton által felvázoltakra reagált több hazai nagybank vezetője is. Az elhangzottak alapján kicsi esélyét látják a felvásárlásoknak, sőt a magyar piac kilátásai inkább afelé hatnak, hogy a tulajdonosok mindenképp ragaszkodjanak helyi érdekeltségeikhez.
A bankrendszer számára is jelentős probléma, hogy masszívan nőnek a bérköltségek, és kevés a munkaerőpiaci utánpótlás. Amivel a legtöbbet tehetne az állam, az a bankadó csökkentése, az ingyenes készpénzfelvétel újragondolása, csakúgy mint a segítség a legtöbb bank által feleslegesnek, de költségesnek bizonyuló uniós előírásoknak való megfelelésben.
