– Ha a lakossági vagyont is becsatornáznák a gazdaság finanszírozásába, Japánhoz hasonlóan önfinanszírozóvá válhatna az ország – mondta tegnap Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a HBLF gazdasági konferencián.
Magyarországon nőtt az elmúlt években a legnagyobb arányban a pénzügyi megtakarítások aránya a visegrádi országok között, ez azt jelenti, hogy nyolc év alatt 19 ezerről 42 ezermilliárdra nőtt a lakossági vagyon, vagyis ennyi idő alatt megkettőződött.
Az MNB szerint ezt a pénzt nem használja fel kellően hatékonyan az ország. A lakosság vagyonának nagyjából fele ingatlanvagyont jelent, ebben nem is számíthat senki változásra, a magyarok többsége fontosnak tartja a tulajdonjogot.
Hazánk ebből a szempontból kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, miután nálunk egyes becslések szerint akár a 90 százalékot is meghaladja az ingatlanok esetében a tulajdonlási arány, míg más országokban sokkal természetesebb a lakás bérlése.
Az elmúlt években a pénzügyi vagyon is nagyban nőtt, ennek hasznosítására pedig több lehetőség is van. A háztartások jelentős részben állampapírban tartják a pénzüket.
Ez nyilván hasznos az állam finanszírozása szempontjából, azonban azzal, hogy a legtöbben nem közvetlenül a kincstártól, hanem a bankrendszeren keresztül veszik meg a papírokat, több tízmilliárd forint profithoz juttatják a hitelintézeti rendszert. Holott mindezt felár nélkül is tudnák intézni az ügyfelek.
A magyar háztartások a tapasztalatok szerint alapvetően a likvid megtakarítási formákat kedvelik, ehhez képest mutat eltérést a lakossági állampapírok iránti jelentős kereslet, amit az adósságkezelő a jelenlegi alacsony piaci hozamokhoz mérten kiemelkedő kamatszintekkel ért el. Más, hosszú távú megtakarítási formák iránt csekély a kereslet.
Még nagyobb tétel a készpénz. A jegybank adatai szerint jelenleg nagyjából 5700 milliárd forint készpénz van forgalomban, és minden kezdeményezés ellenére a hazai lakosság továbbra is előszeretettel tartja bankókban otthon a vagyonát. Nagy Márton szerint ha ebből 2300 milliárdot, a teljes állomány kevesebb mint felét állampapírba lehetne iránytani, megvalósulna az önfinanszírozás, az adósságkezelőnek többé nem lenne szüksége arra, hogy külföldről vonjon be pénzt az állam működtetéséhez.
Szintén elenyésző a lakossági befektetési arány a részvényekben, pedig a jó cégek növekedéséhez is fontos lenne a lakossági források bevonása. Összességében Nagy Márton szerint a háztartások tetemes, készpénzben tartott vagyona egy kincsnek számító tartalék, ami ha megtalálja a helyét, nagy löketet adhat bármelyik gazdasági ágazatnak.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, hogy a hazai kis- és középvállalatoknak több anyagi és egyéb, a működésüket támogató lehetőség áll rendelkezésükre, hogy előrelépjenek a termelékenységben. Sokszor azonban hiányzik ehhez a szándék. A tárcavezető szerint fontos lenne, hogy minél több hazai cég saját szabadalmakon nyugvó termékkörrel, saját fejlesztési tervekkel működjön a piacon.
Erre az egyetemi rendszer adhatja a legjobb lehetőséget, de ezen a téren is szükség van további fejlődésre. Jelenleg azonban hiába juthatnak nullaszázalékos kamattal hitelhez a kis- és közepes vállalkozások vagy kaphatnak fejlődési lehetőséget inkubátorházakban (a kezdő cégeket segítő központok – a szerk.), egyikre sincs látványos igény, utóbbi sikerét is elsősorban az innovatív osztrák cégek adják – tette hozzá a miniszter.