Az elmúlt időszakban jól láthatóan és a statisztikák által is alátámasztottan újra népesedési többletet mutat fel a legtöbb agglomerációs település. Nagyon sokan kezdtek építkezésbe, amiben a kormány otthonteremtési programja, különösen a 2016-ban bevezetett 10+10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezmény is jelentős szerepet játszik.
A Lechner Tudásközpont adatai szerint tavaly mintegy 15 ezer egyszerű bejelentést tettek országszerte az építtetők, ezek harmadát, több mint 5100-at Pest megyében. A családi házak és kis társasházak építését lehetővé tevő eljárást kiemelkedő számban kezdeményezték a főváros közvetlen szomszédságában található járásokban.
A Magyar Idők kérésére az Ingatlan.com feltérképezte a budapesti agglomeráció telekkínálatát, amiből kitűnik az elmúlt évek jelentős felértékelődése. A legfeljebb 3000 négyzetméteres lakóövezeti és külterületi telkek ára alapján a legdrágábbak a budai agglomeráció fővároshoz legközelebb fekvő települései.
Közülük is kiemelkedik Budaörs, ahol 36 millió forintba kerülnek az építési telkek, Törökbálinton 27 milliót, Budakeszin és Remeteszőlősön 26-26 milliót, Ürömön 25 milliót kell fizetniük az építkezni vágyóknak. A teljes agglomeráció második legdrágább helye ugyanakkor a Pesttől északra elhelyezkedő Dunakeszi, ahol a telkek ára meghaladta a harmincmillió forintot.
Az elmúlt egy-két évtizedben rendkívüli beköltözési hullámot átélő településen egyébként három év alatt csaknem megduplázódtak az árak, hiszen 2015 tavaszán még 17 millió volt az átlagár. Eközben megfeleződött a kínálat, most alig nyolcvan építésre alkalmas telek van a kínálatban.
A legnagyobb választék a megyei jogú városnak számító Érden található, ahol csaknem félezer eladó telek közül lehet választani. Összesen 13 Budapesthez közeli településen van százas nagyságrendű telekkínálat (ezeket tüntettük föl térképünkön – a szerk.), 35 településen pedig legalább ötven házépítésre alkalmas hely közül lehet válogatni. Átlagosan ötmillió forintért a főváros közelében csak Cegléden, Pilisen, Ráckevén és Sülysápon lehet telket vásárolni.
– Az adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy 2015-ről 2016-ra jelentős felértékelődésen mentek keresztül a legnépszerűbb agglomerációs települések.
Ebbe a körbe tartozik Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget és Vecsés is – mutatott rá Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője, hozzátéve, hogy a már három éve is drágának számító településeken nagy felértékelődésre sem 2016-ban, sem utána nem került sor. – A drágulás oka, hogy jelentősen megugrott a lakásépítési kedv, ami egy-két éven belül a lakásépítések felpörgésében is megmutatkozott – magyarázta a szakértő.
Balogh László még egy érdekességre felhívta a figyelmet. Az árak drágulásával párhuzamosan ugyanis újabb településeket „fedeztek fel” maguknak az építkezni vágyók, olyan helyeket, ahol korábban jóval olcsóbbak voltak a telkek. – Az építkezési kedv átrajzolta az eladó telkek piacát.
Sokan inkább hajlandók távolabbról ingázni, és Budapesttől messzebb építkezni annak érdekében, hogy fel tudják húzni álomotthonukat. Ez a folyamat javíthatja az agglomerációs települések ingatlanállományának minőségét, egyúttal gyarapíthatja az ott élők létszámát – magyarázta. Balogh László szerint, ha ez a tendencia tartósan kitart, akkor a helyi infrastruktúrát, a tömegközlekedési lehetőségeket és az autóutakat is fejleszteni kell majd.
Kiköltözési hullám?
Az agglomeráció átvette a vezetést a főváros kerületeivel szemben, az Otthontérkép-csoport korábbi elemzése szerint a költözések mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll. Ez a változás a kínálati árakban is tetten érhető, hiszen két év alatt csaknem felével emelkedett a főváros környéki lakások és 23 százalékkal a családi házak ára. Az agglomerációban 2003-tól a belső vándorlási ráta folyamatosan csökkent, egészen 2013-ig. Néhány éve azonban az tapasztalható, hogy a főváros környéke ismét kezd feltörni, miközben a budapesti belső kerületek lakosainak száma stagnál, a külső kerületekben lakók száma pedig csökken.