Budapest egyre növekvő lakásárai után az agglomerációs települések árai is erőteljes növekedésnek indultak az elmúlt időszakban. Miközben a fővárosi otthonok átlagos négyzetméterára félmillió forint fölé kúszott, és a legolcsóbb kerületekben is alig találni már bármit 300 ezer forint alatti fajlagos áron, a fővárostól egyre inkább távolodni kényszerül az, aki ennél kevesebb pénzt szán ingatlanvásárlásra.
Ma már nem elsődleges szempont a saját kert, fontosabb a jó elérhetőség
Fotó: Kurucz Árpád
– A főváros agglomerációjának harminc kilométeres szakaszán túl kell már nézelődnie annak, aki kétszázezer forint alatti négyzetméteráron szeretne ingatlant venni. A másodlagos, 40-60 kilométeres körzetben már jó néhány ilyen lehetőség található, amelyek közül elsősorban a kötött pályás közlekedéssel elérhető települések iránt érdeklődnek fokozottabban – mondta lapunk érdeklődésére Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.
A szakember példaként kiemelte a főváros délkeleti agglomerációs szektorát. Ott ugyanis jól megfigyelhető, hogy korábban még a főváros gyakorlatilag közvetlen szomszédságában található Gyömrőn is lehetett kedvező áron családi házat vásárolni. Az egy-két éve Gyömrőre jellemző ingatlanárakat azonban már csak néhány településsel kijjebb, Sülysápon vagy Tápiószecsőn lehet megtalálni. Az árak ugyanakkor ez utóbbi településeken is emelkednek, így a néhány éve még 10-12 millió forintért megvásárolható ház most már akár 16-18 millió forintot ér utóbbi helységben.
Ennél olcsóbban a környéken például Tápióságon kapni családi házat, viszont onnan már csak buszos csatlakozással lehet a fővárosi vonatközlekedést elérni. Nagyon eltérő a helyzet a Buda környéki településeken, hiszen ott az árszínvonal egyes helyeken fölzárkózóban van már a budapesti viszonylatban drága budai árakhoz is.
Az elemzési vezető szerint mindenesetre továbbra is meghatározó, hogy a kiköltözők a hozzájuk közel eső településeket részesítik előnyben: egy Újpesten felnőtt fiatal például az észak-pesti, egy óbudai viszont elsősorban az észak-budai agglomerációban keres új otthont magának.
Benedikt Károly megjegyezte, hogy a korábbi kiköltözési hullámok idején általában a nyugalom, a saját kert volt a legfőbb motiváció, mára viszont több szempont is szerepet játszik az agglomeráció keresettségében.
A kedvezőbb árfekvés mellett nagyon fontos szemponttá lépett elő az adott település elérhetősége, a kötött pályás közlekedés megléte vagy az, hogy autóval viszonylag gyorsan megközelíthető legyen a főváros. Benedikt Károly szerint az érdeklődők, a vásárlók legtöbbször naprakészek az adott környék közlekedési adottságairól. Sokszor azonban még a pár évvel korábbi árszintben gondolkoznak, miközben jelentős drágulás történhetett a kinézett településen.
Közelítve a félmillióhoz
Átlagosan 8–30 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak a Budapest környéki járásokban egy év alatt – derül ki az Ingatlan.com lapunknak küldött adatsorából. A hirdetési oldal szerint a használt lakások átlagos kínálati négyzetméterára a Dunakeszi és a Szentendrei járásban is jócskán meghaladja a 400 ezer forintot, a Budakeszi járás településein pedig megközelíti a félmilliót. A családi házak négyzetméterára ennél jellemzően százezer forinttal kevesebb. Természetesen nagyok a területi különbségek, hiszen a közvetlenül Buda melletti Budaörs vagy Remeteszőlős kimagasló árai mellett a már távolabb fekvő és rosszabbul megközelíthető Perbálon csak 170 ezer forint az átlagos négyzetméter. A nagyobb kínálattal rendelkező, mintegy nyolcvan budapesti agglomerációs települést nézve mindössze tucatnyi helyen stagnáltak vagy csökkentek kicsivel az árak, a legtöbb településen viszont két számjegyű, olykor harminc százalékot is meghaladó mértékű drágulás történt tavaly májushoz képest.
