Egyre több piaci kofa kínálatában jelenik meg a friss, magyar cseresznye. Bár a minőséggel idén sincs probléma, a mennyiség elmaradhat a megszokott szinttől. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatása szerint a húsvét utáni fagyok alaposan megtizedelték a termést. Ahol a cseresznye már virágzásban volt, ott bizonyos arányú fagykár érte az ültetvényeket. Több termelő a szokásosnál nagyobb mértékű természetes hullást figyelt meg, ami arra utal, hogy az érzékenyebb fajták a húsvétot követő időszakot nem viselték jól. A szakemberek 20 százalékra becsülik a kiesés mértékét.
Az időjárási szélsőségek mellett évről évre nagyobb gondot okoz a gazdáknak a munkaerőhiány. Mivel a piacokon kínált étkezési cseresznye betakarítása igencsak munkaerő-igényes feladat, ezért a gazdáknak nem marad más választásuk, mint magasabb bérekkel magukhoz csábítani a dolgozókat.
A kisebb termésmennyiség mellett így a magasabb bérek is felfelé hajthatják az árakat a piacon. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikája szerint a fővárosi piacokon a múlt héten 980 és 1480 forint között mozgott a magyar gyümölcs kilónkénti ára, míg egy évvel korábban 800 és 1180 forint között kínálták az árusok a cseresznyét.
A NAK adatai szerint Magyarországon összesen 2800 hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest, Heves, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében vannak. A legkorábbi érésű fajták betakarítása már május közepén megkezdődött, ezek a típusok azonban kevésbé elterjedtek a hazai kertészetekben. A szezon java tehát a napokban indul. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Mivel az országban számos fajta terem, az érési sorrendnek köszönhetően július közepéig lehet majd friss, magyar cseresznyét vásárolni a piacokon.
A betakarított mennyiség nagyobb része a feldolgozóiparba kerül. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés a tavaszi–nyár eleji időjárástól függően 15-20 ezer tonna között mozgott.
A termőterület az elmúlt 15 évben folyamatosan emelkedett, ma 700 kertészet foglalkozik cseresznyével. Nagy kihívást jelent a gazdáknak, hogy a fogyasztói elvárások mellett a kereskedelmi és a termesztéstechnológiai szempontoknak is meg kell felelniük.
Az agrárkamara szerint a termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, ugyanakkor ezek a beruházások igencsak magas költséggel járnak. A cseresznyeexport átlagosan évi ezer tonna körül alakul, és elsősorban a környező országokba, valamint Németországba és a Baltikumba irányul. A cseresznyeimport minimális mértékű, mintegy 100 tonna, amely jórészt Németországból érkezik szeptemberben.