Az „Industrial Internet of Things” (IIOT) vagy szakmai körökben Industry 4.0-nak is nevezett jövőképben az intelligens eszközök az ipari rendszerek és folyamatok minden egyes lépcsőjében fontos információkat szolgáltatnak, ezáltal áramvonalasítva a termelési és logisztikai folyamatokat. A döntéshozóknak így akár másodpercre kész információ áll a rendelkezésükre, ennek köszönhetően pedig minimalizálhatók a veszteségek és tervezhetőbbé válik a cégek, üzemek működése. Például a Jabil – hazánkban gyártóbázist működtető cég – a világ 28 országában van jelen, több mint 250 nagyobb ügyfelét 101 termelőüzemen keresztül látja el. Ehhez mintegy 17 000 beszállítóval dolgozik együtt és több mint 700 000 különböző alkatrészt kell pontosan mozgatnia a bolygó országai között. Egy ilyen kiterjedt hálózat logisztikáját csak akkor lehet fenntartani, ha minden egyes beszállító minden egyes küldeménye csaknem másodpercre pontosan megérkezik a rendeltetési helyére és az ügyfelek folyamatosan számíthatnak az azonos minőségű szolgáltatásra.
De mi történik, ha az ellátói lánc valamely állomásán probléma adódik? Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörésekor hetekre megbénult az európai légi közlekedés. A cég rendszerei a kitörés után pár perccel máris előre jelezték, hogy melyek azok a beszállítók, akiknek a munkáját érinti ez a probléma, az általuk szállított alkatrészeket egyből lehetett listázni és felmérni, hogy a meglévő készletek mennyi ideig biztosítják a zavartalan termelést.
A vulkánkitörés viszonylag ritka esemény, de tegyük fel, hogy az amszterdami reptéren sztrájkot kezdeményeznek a légiirányítók, a cég egyik ügyfele pedig olyan terméket rendel meg, amelynek szállítása éppen Amszterdamon keresztül történik. A logisztikát felügyelő rendszer mesterséges intelligenciája a rendelkezésére álló historikus adatok alapján megállapítja, hogy a teljesítés emiatt két napot csúszik. Megfelelő további adatforrások becsatornázásával ugyanez a rendszer pillanatok alatt képes felmérni, hogy gazdaságosabb-e külső beszállítók segítségét igénybe venni, esetleg bizonyos alkatrészeket közvetlenül eljuttatni a célállomásra, illetve hogy a várható késések ellensúlyozása érdekében mely termelési folyamatokat kell felgyorsítani.
Az IIOT-technológiák alkalmazásával és a munkaerő adatelemzési képességeinek fejlesztésével a cégek jelentős hatékonyságnövekedést képesek elérni, amely gazdasági teljesítményükre is jótékony hatással van. Az IIOT-technológiák hatását a McKinsey Global Institute felmérésének eredményei illusztrálják: ezek szerint az ilyen jellegű fejlesztések gazdasági hatása 2025-ig mintegy 3,7 billió dollárt tesz ki globálisan. Hazánkban 2000 óta van jelen a Jabil, ekkor nyílt meg a tiszaújvárosi gyáregység, ahol ma több mint 4100 főt foglalkoztat. A vállalat egyik legfőbb területe az ipari folyamatokat áramvonalasító IIOT-technológiák fejlesztése.
