Bruttó 262,1 ezer forint volt a havi átlagkereset Magyarországon májusban, ami 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett jelentéséből. A nettó keresetek a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentésének köszönhetően nagyobb mértékben, 7,7 százalékkal nőttek. A nettó havi jövedelem átlagosan 171,3 ezer forint volt májusban.
A legjelentősebben a költségvetési szférában emelkedtek a keresetek, közfoglalkoztatottak nélkül számolva egy év alatt 10,6 százalékkal, 266 ezer forintra. Ennek oka, hogy januártól 5,7 százalékkal nőtt a minimálbér, emellett a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt a fizetések emelkedésére. A 0,2 százalékos infláció mellett a keresetek reálértéke 7,5 százalékkal nőtt.
A versenyszférában is jelentős bővülésről számol be a statisztika. A vállalkozásoknál bruttó 274 ezer forint volt a havi átlagfizetés, amely 5,4 százalékkal nagyobb összeg a tavaly májusi értéknél. Ágazati szereplők szerint az egyre súlyosabb hazai munkaerőhiány is hozzájárult a béremeléshez, amely várhatóan a jövőben is megmarad.
Rekordméretű, 75 ezer fős létszámbővülés ment végbe egy év alatt a versenyszférában, a reálbérek emelkedése pedig 41 hónapja folyamatos – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a statisztikai hivatal adataira. Emlékeztettek: a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak továbbra is meghatározó szerepe van a magyar családok jövedelmének gyarapodásában.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokkal kapcsolatban kiemelte: az első öthavi bér-, valamint létszámstatisztikák élénk gazdasági növekedésre utalnak, ami megerősíti, hogy az első negyedéves gyenge GDP-adatokat egyszeri, átmeneti tételek okozhatták, ezért a következő negyedévekben meredeken gyorsulhat a gazdasági növekedés. Ezt tükrözi, hogy a gyenge első negyedéves ipari és építőipari adatok ellenére a két ágazatban 3,3 százalékkal, illetve 2,7 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma az év első öt hónapjában. Az Erste Bank közleményében kiemelte: az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem.
A reálbérek növekedési ütemének fennmaradását alátámasztja, hogy a vállalatok többségénél további béremelés várható, amit az akut munkaerőhiány kényszerít ki. A kereskedelemben már elkezdődött a folyamat, de várhatóan máshol is folytatódik a tendencia, mivel több tízezerre tehető a betöltetlen álláshelyek száma. Súlyosbítja helyzetet, hogy folytatódik a munkaerő kivándorlása is. A Nemzetközi Valutaalap friss jelentése szerint a rendszerváltás óta mintegy 20 millió kelet-európai munkavállaló ment dolgozni nyugat-európai államokba a magasabb bérek reményében, a jelenség pedig már a gazdasági növekedést is visszaveti.
Nem törődik a „sárga lappal” Brüsszel
Nem vizsgálja felül az Európai Bizottság a kiküldetési irányelvre vonatkozó újraszabályozását, habár 11 tagállam, köztük Magyarország is tiltakozott a tervezet ellen – közölte tegnap a bizottság. A tervezet célja, hogy a kiküldött munkavállalók a fogadó országban ugyanazon bérezésben részesüljenek, mint a helyi munkavállalók. Ez hátrányosan érintené a kelet-európai országokat, hiszen magasabb bért kellene fizetniük kint lévő dolgozóiknak. A brüsszeli indoklás szerint a tervezet nem ütközik a szubszidiaritás elvébe, ezért helyénvaló uniós szinten dönteni az irányelvről.