Megvan a megfelelő háttér ahhoz, hogy a fiatalok olyan vállalkozásokat hozzanak létre, amelyekkel nemcsak hazánkban, de a világpiacon is bemutatkozhatnak. Ehhez rendelkezésre állnak a szükséges támogatások. Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke lapunknak kifejtette: alapvetően stabil hátteret jelent a gazdaság jelenlegi pozitív helyzete. Emlékeztetett: a tartós gazdasági növekedés kedvez a vállalkozásoknak, emellett rég nem látott alacsony szinten van a munkanélküliségi ráta, tehát lényegesen könnyebb elhelyezkedni, mint pár éve. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy sok fiatal külföldön kamatoztatja tudását, és a vállalkozások jövedelmezőségén is van mit fejleszteni.
Az egyik európai uniós pályázat, a fiatalok vállalkozóvá válását támogató kiírás eddig mintegy 1100 jelentkezőnek nyújtott segítséget az első pályázati körben. Ők elsősorban olyan cégvezetők, akiknek a családja is működtet, működtetett vállalkozást. Ismert, a hazai GDP 50 százalékát adják a kis- és középvállalkozások, emellett a dolgozók több mint felét foglalkoztatják. Az új vállalkozás beindításánál ugyanakkor dilemmát jelent a generációváltás. Az idősebb cégvezetők rendelkeznek megfelelő rutinnal és tapasztalattal, a fiatalok viszont naprakész informatikai ismeretekkel és nyelvtudással. Emellett sok esetben jobban tisztában vannak a befektetési és a külföldi piaci lehetőségekkel. A generációváltással kapcsolatos dilemma Vadász György szerint meghatározó lesz a következő évtizedben.
Paprikaszüret – az ifjabb generáció is beletanul a munkába
A kormány is támogatja a fiatal, életképes tervekkel rendelkező befektetőket, a cél az, hogy ne csak a hazai, de a külföldi startup cégeknek is európai központja legyünk. Az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) a minap lapunkhoz eljuttatott közleményében emlékeztetett: a kormány felkérésére, a Digitális jólét program részeként elkezdődött a Digitális startupstratégia elkészítése, amely szeptember végéig két fontos mérföldkőhöz ér. Elkészül egy valós, 2016-ban érvényes helyzetelemzés a vállalkozásokról, vállalkozókról, akik startupperekként tevékenykednek. Ennek része lesz egy közigazgatáshoz kapcsolódó elemzés is, amely áttekinti az ökoszisztéma fejlesztésének legjobb nemzetközi gyakorlatait. Meghatároznak egy cél- és eszközrendszert az ökoszisztéma fejlesztéséhez, hiszen a stratégia legfontosabb célja, hogy Budapest és szűk környezete nemzetközi szinten is felkerüljön a startupközpontok térképére.
A közlemény idézi Ács Zoltánt, a Design Terminál inkubációs programjának vezetőjét, aki szerint a hozzánk hasonló kiindulási helyzetű országok közül talán a chilei, az észt és a portugál állami szerepvállalás a legsikeresebb. A nemzetközi példák alapján sikert hozhatnak a tervek. Portugália a kétezres évek elején ugyanonnan indult, mint Magyarország. Ma pedig az angyalbefektetések összege eléri az összes németországi angyalbefektetés 60 százalékát, ami arányait tekintve egészen kimagasló teljesítmény. Portugália mára több fontos nemzetközi webes és startupkonferencia helyszíne, tapasztalt befektetői és sikeres startupjai vannak.
A szakértő szerint ugyanakkor gondot okoz, hogy ma 22 ezer programozó hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Mivel a képzéssel lehetetlen behozni a lemaradást, a stratégia arra is javaslatot tesz, hogy legalább időlegesen idecsábíthassuk a külföldi, német és angol programozókat. Emellett fontos lenne, hogy a fizetések is elérjék a nyugati országokét, ahol a programozók átlag tízszeresét keresik a hazainak.
