A procedúrában a Kúria arra keres választ: érvényes devizaalapú kölcsönszerződésnek számít-e az a megállapodás, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a devizaösszeget pedig a szerződéskötést követően elkészített külön dokumentum – például a folyósítási értesítő vagy a törlesztési terv – tartalmazza? Döntését a jogegységi tanács várhatóan egy hónapon belül hozza meg. A kérdésről menet közben a legfőbb ügyész is kifejtheti álláspontját.
A Kúria – mint arra a távirati iroda rámutatott – már hozott jogegységi döntést a devizahitelekkel kapcsolatban. A nagy horderejű, 2013 végén közzétett határozat rögzíti, hogy az ilyen kölcsönszerződés az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt önmagában nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, emellett nem tekinthető uzsoramegállapodásnak és nem színlelt kontraktus. A két és fél évvel ezelőtti döntés további lényeges megállapítása, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések olyan megállapodások, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamattal devizában adósodott el, ebből következően neki kell viselnie az árfolyamváltozás hatásait.
A Kúria közlése szerint a bíróságok már több ezer perben vették figyelembe a 2013-as jogegységi döntés egyes pontjait. Erre bőven volt is lehetőség, az igazságszolgáltatás elé ugyanis az utóbbi időben valósággal özönlöttek az újabb devizaperek. A bírói gyakorlatban ismét megfogalmazódtak olyan kérdések, amelyek értelmezést, vizsgálatot tehetnek indokolttá.
