Debrecenben egy új, 499 kilowattos (kW) zölderőmű is hozzájárul a magyarországi megújulóalapú villamosenergia-termeléshez augusztus eleje óta. A magyar Alteo energetikai vállalat tegnapi tájékoztatása szerint 300 millió forint értékű beruházást hajtott végre az egységen, amely a csoport harmadik depóniagázas erőműve. Egy másik szintén Debrecenben, a harmadik pedig Nyíregyházán üzemel.
Ezek a létesítmények magas üvegházhatású metánt hasznosítanak áram előállítására úgy, hogy az energiahordozót hulladéklerakókból gyűjtik be, ahol természetes folyamatként képződik a metán és más, energiatermelésre felhasználható gázok. A depók felszínén kiszivárgó, nem kezelt és el nem égetett gáz kiemelten környezetszennyező, eltüzelésükkel viszont magas hatásfokkal állítható elő villamos és hőenergia. A létesítmények fajlagosan számottevő mértékben járulnak hozzá a klímaváltozást előidéző gázok csökkentéséhez. A napokban üzembe helyezett 499 kW-os debreceni egység például évente 15 ezer tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt semlegesít. Igaz, kezelni kell a metán égéstermékét is, ami jórészt szén-monoxid és kén-dioxid. Az Alteo a depóniagázas erőműveiben kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére – közölte lapunkkal a társaság. Évente ellenőrzik az erőművek kibocsátását, az elmúlt évek során határérték-túllépés nem volt – tették hozzá.

Az országban működő 23 egység közül a szegedi az egyik legnagyobb
A létesítmény a kötelező átvételi (kát) rendszerben támogatott áron értékesítheti a megtermelt villamos energiát – a törvényben meghatározott módon – öt évig. A kát támogatási rendszere úgy ösztönzi a megújulóalapú villamosenergia-termelést, hogy adott feltételek teljesítésével az áramot egy előre meghatározott átvételi áron értékesíthetik az üzemeltetők az országos hálózatba. Igaz, Magyarország ennél jobb megoldást talált és az Európai Bizottság jóváhagyásával hamarosan kivezeti az egységes kát rendszert, így az nem vonatkozik majd minden megújulóalapú termelőre. Ennek a helyébe egy hatékonyabb rendszer, a metár lép, de a 0,5 MW alatti erőművek továbbra is kát-elszámolás alá esnek majd – ismertette lapunk korábban. A zöldberuházások ösztönzésére már csak azért is szükség van, mert hazánk vállalása értelmében 2020-ra a teljes energiafelhasználás 14,65 százaléka származik majd megújuló forrásokból.
Összesen 23 kátos, depóniagázt hasznosító erőmű működik országszerte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2015. végi összesítése szerint. A nagyobb városokban üzemelők között van a győri, a nagykanizsai, a kecskeméti, a soproni, a szombathelyi, a veszprémi, de említést érdemel a budapesti és a főváros közelében fekvő, a 91 hektáron fekvő pusztazámori hulladéklerakó mellett működő, 2,2 MW teljesítményű erőmű is. Ebben a kategóriában nagy kapacitásúnak számít a gyáli (2,81 MW), de a tatabányai és a szegedi is meghaladja az 1 MW teljesítményt. Működik hasonló létesítmény Kerepesen, Bicskén, Salgótarjánban, Kökényben, Kisapostagon, Hejőpapin, Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán, valamint Zalaegerszegen is.
Míg 2014-ben 54,2 gigawattóra (GWh) áramot értékesítettek ezek az erőművek a kát rendszerben, a rákövetkező évben már 59 GWh-t, utóbbi értékkel a megújulóalapú villamosenergia-termelésből 2,46 százalékos arányban vették ki a részüket. Mindez összesen 1,71, illetve 1,85 milliárd forint értékű támogatást jelentett abban a két évben úgy, hogy a depóniagázas erőművek kilowattóránként közel 19 forintos áron értékesíthették az áramot. Az összegek 2,12 és 2,25 százalékát tették ki az összes megújulóalapú áramért kifizetett pénzből, ami 48,55, majd 49,58 milliárd forint volt 2014-ben és 2015-ben.