A kormányváltásra készülő ellenzéki szerveződések közül több is felvette ígéreteinek sorába – ilyen vagy olyan formában – a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését. Korábban például a Párbeszéd Magyarországért sürgette az efféle összegek kifizetését, legutóbb pedig a MSZP-s Botka László beszélt hasonló intézkedésről arra az esetre, ha pártja a 2018-as parlamenti választáson győzedelmeskedni tudna. Egyes ellenzéki megszólalásokban a hasonló elven elképzelhető alapnyugdíj ötlete is felbukkant már.
– A feltétel nélküli alapjövedelem ötlete felelőtlen és demagóg, egyszerű szemfényvesztés, amelynek célja nem más, mint politikai haszonszerzés a társdalom legrászorultabb rétegeinek kárára – a Magyar Időknek nyilatkozva így vélekedtek az elképzelésről a nemzetgazdasági tárcánál.
Kifejtették: az alapjövedelem csak első látásra oldaná meg a különféle szociális problémákat, vagyis a nehéz helyzetben lévőkön a módszer hosszabb távon biztosan nem segítene. A társadalmi felemelkedésre ugyanis leginkább a munkahelyteremtés jelenthet tényleges garanciát: az, hogy aki akar és képes dolgozni, segély helyett munkajövedelemből teremthessen magának biztos megélhetést.
Ezúttal is az idősek és a szegényebbek helyzete lehet az ellenzék egyik legfőbb kampánytémája
– A kormány gazdaságpolitikája ezért koncentrál a kezdetektől fogva, már 2010 óta a foglalkoztatás bővítésére – jegyezték meg a minisztériumnál, hozzátéve, hogy az eredmények magukért beszélnek. Manapság több mint 4,4 millió embernek van állása, hétszázezerrel többen dolgoznak, mint a 2010-es kormányváltáskor, mindezek nyomán a munkanélküliségi ráta rekordalacsony szintre, 4,4 százalékra csökkent. Az alapjövedelem intézménye viszont éppen ellentétes hatást fejtene ki: sokakat arra ösztönözne, hogy hagyjanak fel a legális munkával, az államtól úgyis rendszeresen és feltétel nélkül számíthatnak érezhető összegekre.
A nemzetgazdasági tárcánál az alapnyugdíj kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormány 2010-ben ígéretet tett a nyugdíjasoknak az időskori ellátások értékének megőrzésére. Ehhez rendbe kellett tenni az állami nyugdíjkasszát, ennek nyomán a nyugdíjrendszer ma kiszámítható és fenntartható. A számok nyelvén mindez úgy írható le, hogy az elmúlt hat esztendő leforgása alatt több mint 20 százalékkal növekedtek a nyugdíjak, miközben az áremelkedés mértéke ettől jóval elmaradt.
Az általános infláció ez idő alatt valamivel 11 százalék felett volt, míg a nyugdíjasok fogyasztási szokásait figyelembe vevő mutató nagyjából 12 százalékkal nőtt. Az időskori járandóságok vásárlóértéke tehát érezhetően emelkedett, az idősebb generáció így nagyjából egyhavi nyugdíjjal több pénzből gazdálkodhat manapság.
– Az alapnyugdíj esetleges bevezetése a biztosítási elven működő nyugdíjrendszer ellen szólna, ami az elmúlt években megteremtett kiszámíthatóságot és fenntarthatóságot tenné kockára – fogalmaztak a szaktárcánál.
Megjegyzésképpen hozzátették: a legnehezebb helyzetben lévő nyugdíjasokról ma is gondoskodik az állam, hiszen a járási hivatalok járadékot állapíthatnak meg azoknak az időskorúaknak, akik nem rendelkeznek megélhetési jövedelemmel.
