Továbbra is az első helyen áll hazánk a lakásépítési engedélyek számának növekedésében az Eurostat minap frissített adatai szerint. Az Európai Unió statisztikai hivatalának 2017. negyedik negyedévi számaiból az látszik, hogy 2015 óta a vizsgált 22 ország közül Magyarországon nőtt leginkább, csaknem háromszorosára a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma.
A vizsgált két év során Málta és Írország ért még el kétszeresnél nagyobb növekedést. A számok egyébként Európa-szerte a lakásépítés fellendülését mutatják, csak két országban, Norvégiában és Macedóniában van a 2015-ös átlagos negyedéves szint alatt a mutató.
– A két- vagy többlakásos épületekre szűkítve még nagyobb, 3,6-szeres bővülést látunk, ami azt mutatja, hogy a beruházók által értékesítésre épített társasházak kaptak az átlagosnál is nagyobb lendületet – magyarázta az adatsort Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Szerinte a piacot egyértelműen a 2016 elejétől hatályos kormányzati döntések, azaz az új lakások forgalmi adójának 27-ről 5 százalékra csökkentése, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegének jelentős növelése, valamint az önerős építkezésnél az áfa-visszaigénylés lehetősége viszi előre.
A 2017 negyedik negyedévében országosan 9600 lakásra kiadott építési engedély a 2008-as, azaz a válság előtti szinteket idézi, és az elmúlt kilenc évben csak két negyedévben volt ennél valamivel magasabb a mutató.
A megépülő lakások száma pedig hét év óta a legnagyobb volt a múlt év utolsó három hónapjában. A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 38 ezerre nőtt, ami 20 százalékkal múlta felül a 2016-os szintet, és egyúttal kilencéves csúcsot jelent. Eközben 14 400 új lakást adtak át, 44 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, ami 2010 óta a legmagasabb érték.