Rekordszintre emelkedett a világ adóssága tavaly – áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében. Az IMF honlapján közölt adatok szerint az állami és magánszféra együttes adóssága – 190 országot figyelembe véve – 84 ezer milliárd dollár volt a múlt év végén. Az adósságösszeg a globális hazai össztermék (GDP) 225 százaléka. A globális adósság egy főre vetített összege meghaladta a 86 ezer dollárt. A világ három legeladósodottabb országa az Egyesült Államok, Kína és Japán. A három országra jut a globális adósság csaknem fele, ami felülmúlja a globális GDP-hez történő hozzájárulásukat. Az IMF meglepő tényezőként kiemeli, hogy a leginkább eladósodott országok egyben a leggazdagabbak is.
Az IMF szerint Kína megjelenése az élvonalban meglehetősen újszerű fejlemény. Az ezredforduló óta az ázsiai ország részesedése az összesített nemzetközi adósságban jelentősen emelkedett, a korábbi 3 százalékról immár 15 százalékra. Ez is jól mutatja, hogy a nemzetközi pénzügyi válságot követően milyen léptékben ugrott meg a hitelezés az országban.

A számok tükrözik, hogy Kínában is jelentősen nőtt a hitelezés
Fotó: Reuters
Fontos, különösen az erősen eladósodott fejlődő piaci és kevésbé jómódú országoknak, hogy újraépítsék tartalékaikat – monda december elején a világ fejlett államait tömörítő G20-ak csúcstalálkozóját követően Christine Lagarde, az IMF vezetője. – Az adósságállomány átláthatósága egyaránt fontos a hitelezőknek és a kölcsönt felvevőknek, egyúttal elengedhetetlen az adósságkezelés fenntarthatóságához is – tette hozzá.
Magyarország államadóssága a legutóbbi, szeptember végi – uniós módszertan alapján készült – számítás szerint a GDP 72,8 százalékán áll. Ez globálisan a középmezőnybe tartozik, azonban így is magas, a régió más országainak ennél alacsonyabb a tartozási mutatója. Az államadósság évről évre történő állandó csökkentésére hatályban van hazai és uniós előírás is, ezt az Államadósság Kezelő-központ az eddigiekben rendre teljesíti, várhatóan nem lesz ez másként idén sem. Eközben szintén kiemelt cél, hogy az árfolyam-ingadozások miatt kockázatot jelentő devizahányadot még inkább mérsékelni lehessen a mostani, nagyjából 20 százalékról.