Jelentősen nőtt a hazai lakosság lehetősége a megtakarításra, azonban ebből a korábbiakhoz képest kevesebbet fordít kifejezetten a nyugdíjasévek biztosítására – derült ki a K&H Biztosító a témában végzett rendszeres felmérésének hétfői bemutatóján.
A kutatás történetében a mínusz és plusz 50-es skálán mért hosszú távú bizalmi mutató a mostani 20 ponttal történelmi csúcson van, vagyis a válaszadók soha olyan optimistán nem látták még a kilátásaikat, mint most. Ezzel együtt sok aggodalom is kiolvasható az adatokból, mint ahogy az is, hogy továbbra is keveset tesznek a válaszadók akár anyagi, akár egészségügyi fronton a nyugodt időskor érdekében.
Mint azt Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosításokért felelős vezetője újságíróknak elmondta, a többség tisztában van azzal, hogy lépnie kell: 78 százalék mondta azt, hogy az állami nyugdíj mellett fontos, hogy időben elkezdje az öngondoskodást, 74 százalék pedig jobban hisz az öngondoskodásban, mint az állami nyugdíjban. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor azon a véleményen van, hogy túl fiatal még ahhoz, hogy a nyugdíjjal foglalkozzon.
Mindez nem csak az anyagiakban mutatkozik meg: a kutatásban részt vevők közül nagyon kevesen járnak szűrővizsgálatokra vagy sportolnak rendszeresen, miközben a többség úgy gondolja, hogy nyugdíjba vonulásakor az átlagosnál jobb egészségi állapotban lesz.
Kuruc elmondta, ugyan minél hamarabb el kell kezdeni félretenni, érthető, hogy a 30-as éveiben az embernek más dolgok fontosak. Pedig aki 30 évesen havi 10 ezer forint rendszeres megtakarítással készül a nyugdíjaséveire, akár az elérhető állami támogatásokat is beleértve, az 10 millió forintra számíthat munkával töltött évei után – hívta fel a figyelmet a szakember. Ezzel szemben aki 45 évesen lát neki a spórolásnak, ugyanezt az összeget havonta közel 30 ezer forinttal tudja csak elérni. Kuruc szerint reménykeltő, hogy általában emelkednek a bérek, és mindez az öngondoskodásban is lecsapódhat.
Mint azt lapunk kérdésére elmondta, a mostani visszaesés a kifejezetten nyugdíjcélú tartalékolásban esetleg azzal magyarázható, hogy a magasabb fizetéseket a lakosság az elhalasztott vásárlásaira fordítja, most vesz például lakást vagy egyéb tartós fogyasztási cikkeket. Reménykedni lehet, hogy amint ezek a vásárlások lezajlanak, újabb fordulat jöhet, és ezúttal az előtakarékossági költés ugrik meg, de arra nem vállalkozott, hogy megbecsülje, ez pontosan mikor várható.