Annak ellenére, hogy Németország-szerte folyamatosan növekszik a szél- és naperőművek beépített kapacitása – a felhasználásban pedig a megújulók aránya 35 százalékra emelkedett –, a szénerőművek 10 százalékkal több áramot termeltek 2017 azonos időszakához képest – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, felvetve a kérdést, hogy vajon az ország áramellátása akkor is biztos lábakon áll-e majd, miután leállítja az atomerőműveit és a szénerőműveit is. Amíg a német kormány a kieső termelést áramimporttal oldaná meg, addig az ágazati szakértők túlságosan kockázatosnak tartják ezt a megoldást.
Hiába bővült ugyanis a német szélerőműpark, a rotorok alig termeltek áramot nyáron, mivel a sajátos légköri viszonyok miatt szinte állt a levegő Nyugat-Európa felett. A német rendszerirányító adataiból kiderül, hogy az energiafordulatnak nevezett politika ellenére a német nyári villamosenergia-igény 63,2 százalékát a hagyományos erőművek, alapvetően zsinórtermelők biztosították.
Ezek azok a létesítmények, amelyek folyamatosan, lényegében az időjárási viszonyoktól függetlenül termelnek nagy mennyiségű áramot, jellemzően az atom- és a szénerőművek. Vagyis ha a karbonsemleges nukleáris termelést leállítják, Németországnak az import és a megújulók mellett a magas szén-dioxid-kibocsátással működő erőművekre kell támaszkodnia.
A német iparnak kulcsfontosságú, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon a villamos energia. Erről Andreas Pinkwart (CDU) agrárminiszter a lapnak úgy fogalmazott: „Az ellátásbiztonság döntő körülmény európai versenyképességünk szempontjából, amely nem lehet a politika játékszere.” Hozzátette: előfordulnak olyan kritikus időszakok, amikor alig termelnek áramot az időjárásfüggő technológiák, és nem szabad, hogy az ország áramellátása más országoktól függjön.
Már csak azért sem, mert nem csak a német kormány szeretne importra támaszkodni Európában. A kontinensen ugyanis a szénerőművi összkapacitás a 2016-os 150 gigawattról (GW) 2025-re 105 GW-ra, 2030-ig pedig 55 GW-ra csökkenne, vagyis legalább ekkora kiesést kell pótolni a leállítási folyamat közben, nem is beszélve a villamos energia iránti igény növekedéséről.
Az Európai Villamosenergia-átviteli Hálózat számításai szerint amennyiben az atom- és a barnaszénerőművek leállítása a tervek szerint valósul meg, úgy Németországnak a 2020-as években már néhány tucat órányi áramkieséssel kell számolnia évente, szemben a mostani néhány perces áramszünetekkel.
Eközben az RWE energiavállalat és szakszervezetei a minap amellett érveltek egy közleményben, hogy még 2035 is korai lenne a szénalapú áramtermelés kivezetésére. Az állásfoglalás szerint, amelyet a Reuters idézett, az energiaellátás biztonsága érdekében több beruházásra lesz szükség a rendszerfejlesztés és a megújuló energiaforrások terén. A cég arra alapozza a véleményét, hogy szerinte meg kell teremteni az egyensúlyt a klímavédelmi célok és a fogyasztók, valamint az ágazatban dolgozók érdekei között.