Az idei első negyedévben akár 5 százalékkal is nőhetett éves összevetésben az össztermék, ilyenre az elmúlt 30 évben mindössze kétszer volt példa – mondta tegnap újságíróknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Összességében csúcsra jár a mostani növekedési ciklus, így éves szinten is megismételhető a tavalyi 4 százalékos növekedés. Török szerint most még nem változtatnak az eddigi, 3,8 százalékos előrejelzésen, azonban ez jó eséllyel megtörténhet néhány hónapon belül.
Az elemző az eddiginél is nagyobb lakossági fogyasztást valószínűsít, ennek alapja az emelkedő reáljövedelem.
– A 2017-es 13 százalékhoz közeli bruttó bérnövekedés után 9,3 százalékos emelkedéssel számolunk idén, noha januárban a bérnövekedés lassulásának egyelőre még semmi jelét sem látjuk – magyarázta.
A lakosság javuló pénzügyi helyzete a beruházásokban is megmutatkozik, a Raiffeisen szerint a háztartások fogyasztása 4 százalékkal bővülhet, a GDP növekedéséhez való hozzájárulás 2,6 százalékpontos lesz. A háztartások mellett előreláthatólag az állami beruházások is sokat jelentenek az összesített növekedésben, várhatóan a kormány a kis- és középvállalatok ösztönzését szolgáló ipari beruházásokról dönthet, illetve a kutatás és fejlesztés területén is nőhet a központi költés.
Török Zoltán hozzátette, mindez várhatóan az eddig megszokott fegyelmezett költségvetési gyakorlat megtartása mellett mehet végbe. – Az első negyedévben megugró államháztartási hiány GDP-arányosan megegyezik a 2010-es és 2014-es választási években tapasztaltakkal – így nem kelt különösebb aggodalmat – mondta.
A most induló kormányzati ciklus a szakértő véleménye szerint a versenyképesség javításáról szólhat, miután 2010-ben a válságkezelés, 2014-ben pedig a gazdasági növekedés beindítása bizonyult a fő célkitűzésnek. Az alacsony államháztartási hiány jelentős mozgásteret biztosít a kormánynak, elképzelhető a munkát terhelő adók további csökkentése, illetve akár az is, hogy egy számjegyűre mérséklődjön a személyi jövedelemadó.
Ugyancsak elképzelhető, hogy a kabinet újból nekifut a bürokráciacsökkentésnek, mivel a szándék eddig is megvolt, azonban az eddigi kísérletek nem bizonyultak sikeresnek.
Török Zoltán szerint továbbra is megmarad az alacsony infláció, ez pedig kényelmes helyzetbe hozza a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), ami így kitarthat az alacsony kamatokat és a gazdasági növekedést támogató politikája mellett. A Raiffeisen jelenleg úgy látja, hogy belátható időn belül nem kell számolni a kamatok emelkedésével, várhatóan a 3 százalékos középtávú inflációs cél csak 2019 végére érhető el, ami minden bizonnyal a feltételek szigorítását egészen 2020-ig kitolja.
Mint azt lapunk kérdésére Török kifejtette, ennek is előfeltétele, hogy a mostani várakozásokkal összhangban az Európai Központi Bank (EKB) 2019 első negyedévében, vagy legkésőbb az első félévben elkezdje emelni a kamatokat, miután idén ősszel kivezeti eszközvásárlási programját. Mindenesetre stabilitási kockázatokkal egyáltalán nem kell számolni, ennek megfelelően a Raiffeisen várakozása szerint a forintárfolyamban sem lesz kilengés, megmarad a mostani 310-315 közötti sáv az euróval szemben.
Tartható a hiánycél
Az államháztartás központi alrendszere 871,9 milliárd forint hiánnyal zárta az első negyedévet, amelyen belül a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint; az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el – erősítette meg az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kiadásokat növelte, hogy márciusban minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri, tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapott, amelynek összértéke 27,7 milliárd forintot tett ki. A bevételek 370,9 milliárd forintos növekedésén belül az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a 2017. első negyedévit. Az NGM szerint tartható az idei hiánycél.