Az Államadósság-kezelő Központ a múlt év utolsó havában rekordösszegben, 181 milliárd forint értékben értékesített lakossági állampapírt, így az állomány 3517 milliárd forintra ugrott. Az euróban denominált államkötvénnyel, a PEMÁK-kal együtt a teljes mennyiség közel 4079 milliárd forint. Tavaly 12 hónap alatt 1106 milliárd forinttal növekedett az állomány, amely a tervezett éves mennyiség több mint háromszorosa. A lakossági állampapírok aránya 14,2 százalékra nőtt a központi költségvetés adósságában.
A PEMÁK-állománycsökkenés oka, hogy míg a lejárt sorozatot profitorientált gazdasági társaságok és intézményi befektetők is vásárolhatták, az értékesített új sorozatot csak a lakossági kisbefektetők és a nonprofit intézmények, így a lejáró állampapírok csak kis részét tudták megújítani a befektetők.
– Nem véletlen, hogy a lakossági megtakarítások nagy része ma már állampapírban van, az alacsony kamatkörnyezet, a negatív betéti reálkamatok ugyanis ideterelték a forrásokat – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Míg 2012 elején a lakossági állomány a teljes piac alig hét százalékát tette ki, ez az arány ma meghaladja a húsz százalékot.
– A befektetési alapkezelők újabb nehéz év elé néznek, érdemi forrásbeáramlásra akkor számíthatnának, ha sikerülne az állampapírokat jelentősen felülmúló hozamokat elérniük. Az állampapírpiacon akkor következhet be fordulat, ha érdemben emelkedik a kamatkörnyezet, amire idén, de még 2017-ben sem kell számítani – magyarázta Török Zoltán.
– Az állampapírpiaci trendek alakulása egybevág azon kormányzati célokkal is, amelyek a külföldi állomány csökkenését tartják szem előtt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ösztönzőket vetett be annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok forrásainak egy részét az állampapírpiacra terelje, a lakosságot pedig a jelentős hozamprémiumokkal sikerült megszólítani – mondta Török Zoltán. Mindez akkor is megéri a jegybanknak, ha a lakosság számára magasabb hozamokat kínál, azaz többet fizet, mint ha csak intézményi befektetőknek forgalmazná azokat. A lépéssel ugyanis megelőzi, hogy a források például külföldre vándoroljanak. A megtakarításoknak ilyen alacsony kamatkörnyezetben a tőzsde jelenthetne alternatívát, ami az új tulajdonos, az MNB célja is. Jelenleg a részvényekben mindössze 300 milliárd forint pihen, ami elenyésző a 3514 milliárdot meghaladó állampapír-állományhoz képest.
