Rövidesen megegyezhetnek a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormány a 2015-ben megszüntetett korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő intézkedéscsomagról – tudta meg a Magyar Idők.
A felek holnap tárgyalnak a tervezett intézkedésekről a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) ülésén a fokozott egészségkárosító kockázattal jellemezhető munkavégzés feltételeinek javításáról. Ennek lényege, hogy a korábbi egységes, elavult szabályozás helyett speciális, egyedi, munkakörökre és munkahelyi adottságokra szabott irányelv jöjjön létre. A tervezet szerint felmérnék az adott munkahelyen az egészségre ártalmas kockázati tényezőket munkavédelmi szempontból.
A feltárt, egészségügyi szempontból kifogásolható körülményeket a munkaadóknak kötelességük lenne kiküszöbölni, ám vannak olyan területek, ahol ezekre az intézkedésekre nincs mód. Az egészségkárosító hatás definiálására, a munkahelyek felmérésére már létezik egy elfogadott protokoll, ezért a megállapodást követően a korábbi korkedvezményes nyugdíjat váltó rendszer működésére nem kellene sokat várni.
Nagyobb biztonság. Már az idén dönthetnek az újabb szabályokról
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kérdésünkre kifejtette: a szakszervezeti oldal javaslatai szerint azt a munkavállalót, aki bizonyítottan olyan munkakörben dolgozik, amely egészségkárosodást okozhat, többletjuttatásokkal lehetne kompenzálni. A többletjuttatás tervét korábban a munkaadói oldal is elfogadta. Nemcsak anyagi juttatásokkal, de akár az egészségkárosító munkavégzési idő csökkentésével, több szabadsággal, pluszjuttatással vagy rekreációs intézkedésekkel tervezik kárpótolni a munkavállalót. Az új szabályok betartását a munkaügyi ellenőrzések során is figyelnék a szakemberek. A legfontosabb továbbra is az, hogy a munkaadó minél inkább csökkentse az egészségkárosodást előidéző körülményeket – tette hozzá a Liga Szakszervezetek vezetője.
A szociális partnerek emellett áttekintik a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket is. Lapunk úgy tudja, a kormány várhatóan a közeljövőben eltörölheti a 65 évnél fiatalabb, ellátásban részesülőkre vonatkozó bérplafont, amelynek bevezetését korábban még a munkanélküliség indokolta. Az ellátásban részesülő 65 év alattiak jelenleg évente a mindenkori minimálbér 18-szorosát kereshetik meg egy év alatt. Ha az adóköteles keresetük meghaladja ezt az összeget, tehát a havi bruttó 191 250 forintot, az érintettnek választania kell az ellátás és a munkaviszony között, az ezzel járó kockázat miatt pedig sokan nem mernek újra munkába állni.
A vkf tagjait tájékoztatják az Európai Unióban körvonalazódó, munkavállalókat érintő intézkedésekről is, beleértve a szociális pillért, a kiküldetési irányelv módosításával kapcsolatos kormányzati álláspontot, valamint a közös uniós munkaügyi hatóság felállításával kapcsolatos terveket. Úgy tudjuk, a felek emellett áttekintik a munkahelyvédelmi akció eddigi eredményeit is. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az idén augusztusig 917 ezer munkavállaló után érvényesítettek valamilyen kedvezményt a vállalkozások.
A munkaadók alakítanák
A szakképzés tartalmi átalakításában az állam és a kamara mellett a munkaadói szakmai szövetségeknek is nagy szerepet kell kapniuk – hangsúlyozta Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Ez azért fontos, mert a 21. századi, tudásalapú gazdaságban a szakmai jövőképeket, a munkaerőigényt és a tőlük elvárható tudásszintet a munkaadói szövetségek tudják megfogalmazni. (MTI)
