Karácsonykor a téli csúcsidőszakhoz képest akár 2000 megawattos (MW) csökkenés is bekövetkezhet az ország villamos energia rendszerének terhelésében – közölte a villamosenergetikai rendszerirányító a közösségi oldalán. A Mavir honlapján található adatokból valóban kitűnik, hogy míg a mögöttünk álló hétköznapokon a csúcsterhelés 6500-6600 MW volt, addig karácsony első napján csupán 4800 MW körül mozgott. Az ok a munka- és üzemszünet.
Az ország áramigényét lényegében az atomerőmű, a mátrai ligniterőmű és a gázerőművek fedezik ezekben a napokban is, együttesen mintegy 3000 MW-ot adnak. További 200-300 MW-ot az egyéb létesítmények nyújtanak. Ebbe a kategóriába tartoznak a megújuló alapú termelők is, amelyek összesen 2356 gigawattóra (GWh) áramot értékesítettek a kötelező átvételi tarifarendszerben (kát) tavaly a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal friss összefoglalója szerint. Ez enyhe, 1,35 százalékos csökkenést jelent 2015-höz képest, és fő oka a szén-biomassza vegyes tüzelésű Vértesi Erőmű kátkvótájának lejárata, amelynek eredményeként 147 GWh-val kevesebb áram került a kötelező átvételi rendszerbe.
Egy átlagos napon 6500-6600 MW a csúcsterhelés, az ünnep első napján 4800 MW körüli volt
A működési támogatási rendszerben a villamosenergia-termelők előre meghatározott, a piacinál magasabb áron értékesíthetik az általuk megtermelt áramot.
Az egyéb megújuló technológiák által betáplált zöld villamos energia növekedése ugyanakkor részben ellensúlyozta a Vértesi Erőmű termelésének kiesését. Jelentős, 15 MW új napelemes kapacitás jelent meg 2016 végén a kátrendszerben, így a kötelező átvételre termelő erőművek összes beépített kapacitása 769,5 MW volt. Az idén beérkezett igen nagy mennyiségű, nagyjából 2400 kátkérelem hatására a napelemes kapacitás várhatóan tovább növekszik a következő években.
A rendszerben tavaly az előző évinél 3 százalékkal kevesebb, összesen 77,66 milliárd forintot fizetett ki az állam a termelőknek. Ennek fő oka az, hogy a piaci villamosenergia-ár körülbelül 12 százalékkal csökkent 2016-ban. Így az átlagos átvételi ár 1,53 százalékkal, kilowattóránként 32,29 forintra (Ft/kWh) mérséklődött a 2015. évihez képest. Emellett viszont a fajlagos támogatás mértéke 21,28 Ft/kWh volt, ami 3 százalékos növekedést jelent, összesen pedig 51,19 milliárd forintot.
