Megütötte a kalauznőt egy utas a Budapest felé tartó vonaton. A férfi azért verte meg a jegyvizsgálót, mert az kérte a jegyét, ami nem volt, és ezért még pótdíjat is fel akart neki számolni. A verekedő férfit a következő állomáson már várták a rendőrök. Hasonló híreket sajnos gyakran közölnek a rendőrségi tudósításokban. Sokan ugyanis életvitelszerűen bliccelnek a vonatokon. Mások sportot űznek belőle, hogy miképpen ússzák meg a büntetést.
Utóbbiak gyakran meg is indokolják, miért gondolják jogosnak a fizetés megtagadását, többek közt a szolgáltatás színvonalát illetik kritikával. Nincs igazuk: a kötött pályás közlekedést az adófizetők finanszírozzák, aki nem fizet a szolgáltatásért, a többi állampolgárra hárítja a vasút fenntartását. Vagyis a bliccelők végső soron a vasúti személyszállítás fenntartását veszélyeztetik, a menetjegyek árának a beszedése pedig az egész társadalom érdeke. A MÁV-Startnak volt olyan utasa, aki mintegy nyolcszázezer forintos tartozást halmozott fel, miután 56 alkalommal utazott vonaton jegy nélkül. Adóssága a késedelmi díjakkal és kamatokkal együtt nőtt ekkorára.
A fokozott ellenőrzéseknek és az elővárosi vonalakon megerősített jegyvizsgálói és vasútőri létszámnak köszönhetően az elmúlt évek során folyamatosan csökkent a bliccelők száma. A jegyvásárlási hajlandóságra kedvező hatást gyakorol a tavalyi menetrendváltáskor bevezetett kedvezményrendszer is: az öt-, tíz- vagy akár húszszázalékos árengedményt biztosító elektronikus jegyvásárlás ugyanis dinamikusan terjed az utasok körében – tette közzé a vasúttársaság.
A MÁV a 2007 és 2012 között kiszabott büntetéseket tavaly értékesítette egy követelésbehajtó cégnek. A 2013 óta keletkezett bírságok, amelyek összértéke meghaladja az ötmilliárd forintot, továbbra is a vasút tulajdonában vannak. A követelések összesen mintegy kilencvenezer bliccelőhöz, szabályszegőhöz tartoznak, ezek közül 54 ezer adósnak csak egy tartozása van a társaság felé. Az abszolút rekorder összesen hatszáz bírságot gyűjtött össze az utazásai során, tartozása a kilencmillió forintot is meghaladja. A magas összeggel tartozók ellen a vasúttársaság büntetőfeljelentést tesz, mivel az már csalásnak minősülhet.
A bírságot kapott bliccelők a nagyobb problémákat, a felesleges többletköltségeket kerülhetik el azzal, ha tartozásukat mihamarabb rendezik. A fizetést megtagadók esetében a bírósági végrehajtók vagy a jövedelemből tilthatják le a vasúttársaságnak járó összeget, vagy a bliccelő ingatlanjára vethetnek ki végrehajtási jogot. Olyan is előfordult már, hogy egy adós veterán autóját foglalták le a nagy összegű adósság fejében.
A vasúttársaság fokozatosan szorítja vissza a bliccelő utasok számát. Míg 2016-ban 45 ezer, addig 2017-ben már csak 36 ezer nem fizetőnek állítottak ki büntetést a jegyvizsgálók. A bliccelés különösen a budapesti elővárosi vonalakra jellemző, ezért itt gyakoribbak a fokozott ellenőrzések. Az elsődleges cél nem a büntetés, hanem a jegyváltási hajlandóság fokozása.
Tavaly augusztus óta testkamerákat használ a MÁV-Start. A kamerákra azért van szükség, mert sok szóbeli inzultus és fizikai atrocitás éri a munkájukat végző jegyvizsgálókat – főleg a bliccelő vagy szabálysértő utasok részéről. Tavaly augusztusig összesen 53 kalauz lett valamilyen támadás elszenvedője. Az elkövetők alapesetben akár öt év börtönbüntetést is kaphatnak, mivel közfeladatot ellátó személy sérelmére követnek el erőszakos bűncselekményt.