A használt lakások ára csaknem tizenegy százalékkal nőtt 2018 harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az új lakások piacán a tavalyi első negyedévig tartó áremelkedés után nem mutatható ki további drágulás az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett jelentéséből.
A fogyasztói árak változását kiszűrve mindenesetre a 2015 óta bekövetkezett árnövekedés használt lakásoknál 24, új lakásoknál 18 százalékos.
A múlt év első kilenc hónapjában folytatódott a kisebb települések részesedésének emelkedése a használt lakások piacán, miközben Budapest súlya régebb óta csökken.
A fővárosban és a megyeszékhelyeken jött létre az összes adásvétel 44 százaléka, de az ismert ügyletek csupán 23 százaléka volt budapesti, szemben a három évvel korábbi harmincszázalékos aránnyal. 2018 januárja és szeptembere között gyakorlatilag minden negyedik adásvétel községekben történt.
Ezzel erősen összefügg, hogy majd minden második szerződést családi házra kötötték, ami 2010 óta nem tapasztalt mérték. A panellakások részesedése viszont a korábbi évekre jellemző 19-20 százalékról 16 százalékra csökkent.
Budapesten a használt lakások átlagosan 27,8 millió forintba kerültek a tavaly január–szeptemberi időszakban, 3,4 millió forinttal többe, mint 2017-ben.
A megyeszékhelyeken 1,8 millió forinttal 14,8 millió forintra nőtt az átlagár. A kisebb városokban a jellemző ár 11,9 millió forintot, a községekben 7,4 millió forintot tett ki. A négyzetméterár Budapesten átlagosan 492 ezer, a megyeszékhelyeken 239 ezer, a városokban 159 ezer, a községekben nyolcvanezer forint volt.
A megyék rangsorának élén Győr-Moson-Sopron megye áll: Győrött 312 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, de a megye többi településén mért 181 ezer forint is kiemelkedőnek számít. A rangsor végén szereplő Nógrád megyében a salgótarjáni lakások 94 ezer forintos árszintje alig haladta meg a kisebb települések 70 ezer forintos szintjét.
2014-ig Budapesten, az agglomerációs gyűrűt képező településeken, valamint az ország többi településén alapvetően párhuzamosan alakultak az árak, azonban 2015 után Budapest gyors ütemben eltávolodott az ország többi településétől, így az agglomeráció településeitől is.
A főváros és gyűrűje között kialakult jelentős árkülönbség hatására 2018 első három negyedévében már a pesti külső kerületek fajlagos árszintje is meghaladta az agglomerációban legdrágábbnak számító nyugati szektor árait.