A hazai vállalkozói szféra érdeklődését kelthette fel leginkább a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkárának tegnapi bejelentése, Izer Norbert ugyanis arról beszélt, hogy a kormány az adóadminisztrációs terhek csökkentését tervezi, a lépés pedig a hazai gazdasági szereplők versenyképességét növelheti.
Részleteket ugyan nem árult el, azt azonban közölte: ahhoz hasonló változtatást kíván a kormányzat a cégek számára életbe léptetni, mint amilyet a magánszemélyek tapasztalhattak, amikor az adóhatóság átvállalta ötmillió adófizető bevallásának elkészítését. A vállalkozások teendőinek mérséklésére egyébként kínálkozik is tér.
– A Világbank felmérése szerint egy közepes magyar vállalat évente 277 órát fordít az adminisztrációs kötelezettségek ellátására. Ez az idő jelentősen lerövidíthető lenne – mondta a távirati iroda tudósítása szerint Izer Norbert, majd hozzátette: a vállalkozásoknak hatvan adónem változásait kell nyomon követniük, ezek számát is csökkenteni kívánja a Pénzügyminisztérium.
Az államtitkár mindezekről az Adótanácskozás elnevezésű szakmai rendezvény előtt beszélt. Az összejövetelen – amelyet ilyen keretek között most tartottak meg első ízben – a nemzetközi adótanácsadó cégek munkatársai és a kisebb vállalkozások adóügyeit jól ismerő szakemberek vettek részt. A meghívott hozzáértők nem csak a hallgatóság soraiban foglalhattak helyet, hanem javaslatokat is megfogalmazhattak a kormányzat számára.
Izer Norbert a szakmai szereplők előzetesen elküldött felvetései alapján azt mondta: a szakértők és a minisztérium sok témában egyformán gondolkodnak. Példaként az adminisztrációs terhek csökkentését és az adónemek számának mérséklését emelte ki az államtitkár, hozzátéve ugyanakkor: figyelembe kell venni, hogy egy-egy adónemnek milyen költségvetési hatása van. Jóllehet egyes tehertípusoknál nem is a bevétel nagysága a lényeges, hanem például a fogyasztási szokásokra gyakorolt hatása.
Az államtitkár megemlítette még a közérthető szabályokról szóló szakmai javaslatot is. Megjegyezte: a tárca számít a szakma visszajelzéseire például az adózás digitalizálása kapcsán és arról, hogyan lehet a nemzetközi cégcsoportok adóelkerülésének visszaszorítására vonatkozó szabályozást a magyar jogrendszerbe átültetni.