Noha folyamatosan bővül a turizmus, a hazai szállodák mostanra régiós viszonylatban is több helyet léptek előre a versenyképességben, ám az európai viszonylatban is magas, 18 százalékos magyarországi áfakulcs jelentős gátja a fejlődésnek, és rontja a piaci szereplők jövedelmezőségét. Erről beszélt lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki szerint a fejlődő stratégiai területen minden körülmény adott, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás forgalmi adója egykulcsossá váljon.
Csapás a szocialistáktól
– Szervezetünk első számú lobbitémája 2006 óta, hogy korrigáljuk a szocialista kormányzat korábbi hibáját. Emlékezetes, az első Orbán-kormány nagyívű turisztikai fejlesztési programot valósított meg a Széchenyi-terv részeként, amely megadta az első nagy lökést a belföldi turizmusnak.
Az elnök szerint időszerűvé vált az adópolitikai változás
Fotó: Éberling András
Azonban a szocialista kormány 2003-ban, figyelmen kívül hagyva az ágazatban rejlő potenciált és az elért eredményeket, az addigi 12 százalékról először 15-re, majd 2006-ban 20 százalékra emelte a szállásszolgáltatás áfáját, amit csak széles körű szakmai összefogással sikerült 2009-ben a mai 18 százalékra visszaszorítani. A jelenlegi adókulcs a csökkentett áfakörbe tartozik, ugyanakkor az EU 28 tagállamában az átlagos áfakulcs 10,98 százalék. Egy uniós állampolgár átlagosan 9,6 százalékos áfát fizet a szektorban, 24 tagállamban alacsonyabb kulcs van érvényben a szálláspiacon, mint Magyarországon – mondta Könnyid László. Kiemelte, a nemzetközi versenyképességünk múlik azon, mekkora adótétel terheli a turisztikai szolgáltatásokat.
– A szálláshely-szolgáltatás bevételei-nek kétharmada devizabevétel. A nemzetközi versenyben a bruttó szobaár számít, az áfa ugyanis nem visszaigényelhető tétel, ezért a szálláshely-szolgáltatás mint exportszolgáltatás forgalmi adója külön elbírálást érdemel a kormány adóstratégiájában, mivel itt a forgalmi adó mértéke az exportot gátolja – emelte ki az elnök. Rámutatott, csak erre az ágazatra jellemző ez a specialitás, a többi iparág nettó alapon exportál, ezért számos országban már mérsékelték a turizmust terhelő forgalmi adót.
Mérsékelt teher a GDP szolgálatában
Az elmúlt időszakban olyan országok is csökkentették a szállásszolgáltatás áfakulcsát, amelyek már eleve alacsonyabb kulcsot alkalmaztak a magyarnál, de felismerték a további mérséklés áldásos hatását nemzeti termékük versenyképessége szempontjából.
– Számos példát látunk arra, hogy az országok rugalmasan és kiemelt figyelemmel kezelik az egyik legnagyobb élőmunka-igényes ágazat adóztatását azért, mert a turizmus az adott ország gazdaságán belül kiemelt helyzetben van.
Ebben a szektorban országhatárokon átnyúló verseny zajlik a vendégekért. Az idegenforgalom területén rendkívül sikeres Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország például alacsony áfakulcsot alkalmaz, de érdemes megvizsgálni a visegrádi országok teljesítményét is – fogalmazott Könnyid László.
Példaként említette, hogy Lengyelország, amely az elmúlt évtizedben óriási összegeket fordított turizmusfejlesztésre, jelenleg 8 százalékos forgalmi adót alkalmaz a szobakiadásban, ezzel rendkívül népszerűvé vált a német piacon, különös tekintettel az északi-tengeri üdülőhelyekre és gyógyüdülő-városaira, amelyek komoly versenytársai a magyar minősített gyógytelepüléseknek.
Németországban 2010 januárjától 12 százalékponttal – 19 százalékról 7 százalékra – csökkentették a szállásszolgáltatás áfakulcsát. Iparági felmérések és a statisztikák szerint az áfacsökkentés elérte a kívánt eredményeket: 2009–2015 között összesen 18,3 százalékkal növekedett a németországi szálláshelyeken értékesített vendégéjszakák száma. A munkaerőpiacon is megtette hatását a lépés, 2009 és 2016 között ugyanis összesen több mint 70 ezer fővel, vagyis közel 17 százalékkal emelkedett a németországi turizmus munkavállalóinak száma, míg a nemzetgazdaság egészére nézve a vizsgált időszakban csupán 6,5 százalékkal javult a foglalkoztatás.
Ausztriában – ahol a nemzetgazdaságon belül és a GDP-hez való hozzájárulás szempontjából a turizmus jelentős tétel – 2018. november elsején csökkentik az áfát a jelenlegi 13-ról 10 százalékra, ezzel is érzékeltetve, hogy rendkívül erős a piaci verseny a nemzetközi turizmusban még egy olyan ország esetében is, amelynek kiváló adottságai, hagyományokkal rendelkező utazási piaca van.
– Az a közös célunk, hogy turizmusunkkal megelőzzük Prágát és ostromoljuk Bécset, de láthatjuk, ehhez adópolitikai változás kell, ahogy az osztrákoknál is alárendelik az áfabevételeket az ágazattól elvárt GDP-teljesítménynek. Csehországban, amely az egyik legnagyobb régiós versenytársunk, a szektor adókulcsa jelenleg 15 százalékos, ami támogatja nemcsak a prágai szállodák piaci boldogulását, de a vidéki gyógyhelyek régiós versenyképességét is – mondta az elnök.
Milliárdos többletbevételek
Felidézte, az ágazat teljesítménye jól mérhető, az elmúlt időszakban folyamatos, 10 százalék körüli bővülést mértek a vendégéjszakák terén, és elindult egy régóta várt átlagár-emelkedés is, de régiós szinten van még mit behoznunk. Kiemelkedő a javulás valamennyi szállodaimutató-számban, de Budapest a kelet-közép-európai régió öt városát vizsgálva (Budapest, Bécs, Prága, Pozsony, Varsó) az egy kiadható szobára jutó árbevétel (REVPAR) alapján a 4. helyen áll.
– Csak amiatt nem előkelőbb a helyezésünk, mert a nettó átlagos szobaár nagyon alacsony. Márpedig a nettó szobaárat az áfa mértéke befolyásolja. Szövetségünk modellezte, miként alakult volna a főváros és az ország teljesítménye 2018 első négy hónapjában, ha a jelenlegi 18 százalék helyett 5+4 százalék lett volna az áfa. Az eredmény egyértelmű, ami tovább erősíti a szállodaszövetséget, hogy folyamatosan egyeztessen a döntéshozókkal az adócsökkentés lehetőségéről – szögezte le Könnyid László.
A 9 százalékos áfával a nettó átlagár Budapesten idén január és április között a tényleges 75,1 euró helyett 81,3 euró, míg a nettó REVPAR a tényleges 51,1 euró helyett 55,3 euró lett volna. Ezzel a 2. helyre léptünk volna a versenyképesség szempontjából, megelőzve Prágát, Varsót, Pozsonyt, s csupán Bécs lett volna előttünk.
Tízmilliárdokkal nőhet a külföldiektől származó bevétel, ha mérséklődik a közteher
Fotó: Éberling András
Az elnök kitért rá, beszállítói oldalon a vendéglátás és a szálláshelyágazat multiplikátor hatása átlagon felüli érték, a vevői oldalt nézve pedig elmondható, hogy a nemzetgazdaság egészére nézve nem csak a szállásdíjbevételek emelkedése hozna hasznot, mivel azon túlmenően, hogy a külföldi vendégek szállásra költenek hazánkban, számos egyéb módon is hozzájárulnak a hazai GDP növekedéséhez és a költségvetési bevételekhez.
– Minden 100 forint szállásdíjbevétel mellé 360 forint egyéb bevétel társul, amely további áfa- és egyéb adóbevételeket eredményez a gazdaságban – mondta. Hozzátette, az adókulcs 9 százalékra csökkentése esetén a külföldiektől származó bevételek jövőre több mint 20 milliárd forinttal bővülhetnek úgy, hogy közben a cégek a vendéglátósokhoz hasonlóan 4 százalékos, nemzetközi marketingre fordított turisztikai hozzájárulást fizetnének, ami 2,9 milliárd forint pluszbevételt jelent a költségvetésnek.
