Ha a bliccelés szót beírjuk az online keresőkbe, számos élménybeszámolót olvashatunk arról, kik hogyan kerülik el azt, hogy fizetniük kelljen a vonatjegyért, illetve hogy ússzák meg a büntetést. A névtelen bejegyzések szerzői gyakran meg is indokolják, miért gondolják jogosnak a fizetés megtagadását, többek közt a szolgáltatás színvonalát illetik kritikával.
Azonban ha egy kicsit távolabbról tekintünk a kérdésre, látható, hogy a kötött pályás közlekedést az adófizetők finanszírozzák; aki nem fizet a szolgáltatásért, a többi állampolgárra hárítja a vasút fenntartását. Vagyis a bliccelők a vasúti személyszállítás fenntartását veszélyeztetik, a menetjegyek árának a beszedése pedig az egész társadalom érdeke. A MÁV-Startnak volt olyan „törzsutasa”, aki több mint kétmillió forintnyi büntetést szedett össze.
A vasúttársaság 2007 júliusa és 2012. december vége között 435 797 bliccelőt fogott, akik a be nem fizetett jegyár, pótdíj, kezelési költség, postaköltség, késedelmi kamat fejében összesen 7 658 244 868 forintot nem fizettek meg. Ezt a követeléscsomagot hirdette meg az év első felében a MÁV-Start, és a közelmúltban hirdetett nyertest: a Delta Faktor Pénzügyi Zrt. 225 millió forintért jutott a tetemes, de már régóta terméketlen állományhoz.
A MÁV közlése szerint 2015-ben csaknem 68 ezer esetben kellett utólag befizetendő büntetést kiszabniuk. Ilyenkor – nem teljesítés esetén – a vasúttársaság követelésbehajtói a fizetést megtagadókat előbb postai felszólító levél, e-mail, telefon vagy SMS útján szólították fel, majd követelésbehajtó céget vontak be a folyamatba. A jegy nélkül utazók egyébként nem mindig nyugszanak bele a büntetésbe, gyakran agresszívan lépnek fel a kalauzokkal szemben, ezért vezette be a cég – egyelőre tesztelési céllal – a testkamerák alkalmazását.