Vagyonosodási vizsgálattal folytatódik a területalapú támogatások kapcsán indított ügyészségi eljárás – értesült
a Magyar Idők. Drajkó Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) volt elnökhelyettese, az ügy elsőrendű vádlottja lapunknak elmondta: áll a vizsgálat elébe, ami reményei szerint tisztázni fogja a nevét. Szavai szerint eddig felhalmozott anyagi javait és megtakarításait tisztességes úton kereste meg, ezt pedig több mint 25 évre visszamenőleg megőrzött munkaszerződéseivel és fizetési dokumentumokkal tudja igazolni.
Nehéz eldönteni, mit tükröznek a volt alelnök szavai, aki azt állítja, tesztelésre kérte fel barátait
Mint mondta, a több mint két éve tartó eljárásban, amelyből néhány hónapot előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben töltött, nem sikerült bizonyítania igazát. Állítása szerint a csaknem másfél milliárd forintot érintő csalási kísérlet valójában az MVH informatikai rendszerének biztonsági tesztje volt, amelyet ő maga rendelt el, az akkori igazgató, Palkovics Péter utasítására. Ezt a nyomozás során a volt elnök cáfolta. Az egykori elnökhelyettes szerint az európai uniós támogatási rendszer bevezetése óta nyílt titok volt, hogy egyesek megpróbálnak a területalapú támogatásokkal csalni, olyan területekre is igényelnek pénzt, amelyekre nincs jogosultságuk. Mindezt úgy tehették meg, hogy a rendszer csak véletlenszerűen, egy-két kérelmező esetében vizsgálta meg a földhasználati jogot, a legtöbb csaló így könnyen átcsúszhatott a rostán. Drajkó Miklós lapunknak adott nyilatkozata szerint ennek akart véget vetni, amikor felvetette az elnöknek a teszt és az informatikai átalakítás ötletét.
Beszámolója szerint a 2013-ban megvalósult próba lényege az volt, hogy a mezőgazdasággal nem foglalkozó magánszemélyek és vállalkozások olyan földterületekre nyújtsanak be kérelmeket, amelyek már az első körben gyanúsak lehetnek. Például volt olyan, hogy valaki több tucat apró területre kért támogatást, és olyan is, aki nagyobb területre – jegyezte meg. Drajkó Miklós állítása szerint az ismerőseit kérte meg, hogy erre a feladatra megbízható embereket találjanak, akikkel azonban az elején közölték, hogy ez csak egy próba, az igényelt támogatást soha nem fizeti ki a hivatal. A tervek szerint a rendszer utolsó ellenőrzési fázisában, amikor mindent mindennel összevetve döntenek a támogatás kiutalásáról, bejelentették volna, hogy ez egy próba volt, az érintett kérelmeket pedig érvénytelenítik. Mindezt azonban megelőzte egy feljelentés, amelynek nyomán az elnökhelyettest, több társával együtt, előzetes letartóztatásba helyezték. Az MVH korábbi elnökhelyettese szerint a támogatási rendszerre vonatkozó tesztről az elnök mellett a titkárság és a gazdasági igazgató is tudott, a büntetőeljárás során azonban ezt egyikük sem erősítette meg.
Az ügyészségi vizsgálat a 2013-as igénylések mellett egy 2012-es ügyre is kiterjed, amikor öt cég összesen 120 millió forintnyi támogatást vett fel jogtalanul. Ezzel kapcsolatban Drajkó Miklós a Magyar Időknek csak annyit mondott: nem volt köze a csaláshoz, ismerősei az ő tudta nélkül vették fel jogtalanul a támogatást. Az ügyészségi vádirat szerint az MVH tisztségviselői munkájuk során észrevették, hogy számos olyan terület van, amelyre egyetlen gazdálkodó sem nyújtott be támogatási igényt. Ezért 2012-ben úgy döntöttek, hogy az érintett földek esetében bejelentkeznek az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalapból finanszírozott területalapú támogatásra.
A csalás gyanúja összesen 37 magánszemély és 43 cég esetén merült fel, ők a támogatás egy részét kapták volna fizetségül. A kifizetésre azonban már nem került sor, mivel időközben megindult a büntetőeljárás.
