Változó intenzitással fenyegetőznek mostanában az EU különböző beosztású vezetői azzal, hogy ha a közösség keleti tagállamai nem fogadnak be migránsokat az előírt mennyiségben, akkor az érintett országok eleshetnek az uniós támogatásoktól. – A gazdasági folyamatok alapján egy efféle döntés meghozatalára nagyon kicsi az esély – mondta lapunknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László egy közlekedési beruházáson mutatta be az EU-s pénzek útját.
Az ilyen fejlesztések legtöbbjénél nagy a valószínűsége annak, hogy a keleti tagállam az uniótól kapott összegeken német vagy francia műszaki és biztonsági berendezéseket szerez be, miközben a megvásárolandó járművek bizonyos része is a nagyobb gazdasági erejű államok gyáraiból kerül ki. Az adott keleti tagországnál így sokszor csak a földmunkák, a kivitelezési feladatok maradnak, ezek azonban ritkán haladják meg a teljes ráfordítás egyharmadát.
– A beruházásra költött uniós pénzek nagyjából kétharmada tehát Nyugaton, így például Németországban és Franciaországban köthet ki, s az arányok többé-kevésbé a legtöbb unió támogatta fejlesztésnél is így alakulnak – ismertette a tapasztalatokat Parragh László. – Mindezek alapján nehéz lenne elképzelni – tette hozzá –, hogy az EU vezető gazdasági hatalmai egyetlen szó nélkül beleegyeznének abba, hogy szankció gyanánt csökkentsék a renitensnek nevezett keleti országok támogatását. Ezzel ugyanis saját magukat is büntetéssel sújtanák.
Gyakran német vagy francia berendezésekkel fejlesztünk
A kamarai elnök szerint egyébként a támogatásmegvonás akár drasztikus következményekkel is járhatna. – A közösséget ma több súlyos gazdasági probléma feszíti – kezdte Parragh László. A britek kilépése, vagyis a brexit mellett komoly gondok vannak az olasz pénzügyi rendszerrel, ellentét húzódik a déli tagállamok és a vezető szereplők között, miközben egyre nehezebb megmagyarázni, miként lehetnek hatalmas életszínvonal-beli különbségek a különféle uniós régiók, így a nyugati és a keleti országok bizonyos térségei között.
– Ezek a jelenségek legalább akkora feszültséget okoznak, mint az, hogy a visegrádi négyek nem akarnak részt venni a kötelező betelepítési folyamatban. Ilyen keretek között Brüsszel nem kockáztathatja meg az egyébként éppen jelentős fejlődést mutató V4-ek leszakítását, akkor sem, ha ezek az államok egyetlen migránst sem vesznek át nyugatról – vélekedett az elnök. Szerinte egy ilyen lépés az EU szétesésének, felbomlásának lehetőségét is magában hordozná, amit a jelenlegi viszonyok között biztosan nem kockáztatnak meg az unió döntéshozói. – Arról nem is beszélve, hogy a kelet-közép-európai térségből komoly erőforrásokat merítenek a nyugati tagállamok – jegyezte meg Parragh. – Munkaerő, szaktudás és persze az itt működő külföldi cégek profitja – sorolta. Szerinte lényegesen nagyobb előnyök ezek, mint amilyenek a migrációs folyamatból származhatnak.
