Az építőiparban ellenőrzött munkavállalók közül tízből négyen feketén voltak foglalkoztatva, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése szerint 2017 első három negyedévében az összes ágazatot tekintve a feketézők 36 százaléka építőipari vállalkozásoknál dolgozott. A szabálytalanságok miatt az ágazatban kilenc hónap alatt 407 esetben szabtak ki bírságot, a vállalkozásoknak összesen csaknem 56 millió forintot kellett megfizetniük. További 1155 esetben a bírságot helyettesítő figyelmeztetést alkalmazott a hatóság.
Ebben azonban változás várható az idei évtől, mert szigorodik a bejelentés nélküli foglalkoztatás szankcionálása. A munkaügyi bírság a kis- és középvállalkozások esetében is már az első ízben észlelt jogsértéskor alkalmazható lesz – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az építőipari munkaügyi ellenőrzésekkel összefüggésben a tárca jelezte, hogy a hatékonyság növelése érdekében a munkaügyi hatóság az ellenőrzéseket elsősorban azokra az ágazatokra, munkáltatói csoportokra összpontosítja, ahol a tapasztalatok szerint a legjellemzőbbek a jogsértések.
Az építőipar tipikusan ilyen terület, amely hosszú évek tapasztalatai alapján egyébként is az egyik legfertőzöttebb ágazat volt, írták. A tavalyi első három negyedévben ezért az ellenőrzések csaknem negyede erre a területre irányult, ami egyúttal magával hozza a jogsértések magasabb arányú feltárását is.
Ezernél is több esetben bírság helyett csupán figyelmeztetést alkalmazott a hatóság
A tárca lapunkat arról tájékoztatta, hogy az ellenőrzések jelentős része a kis létszámú építőipari cégeket érintette: 3411 munkáltatónál volt ellenőrzés a 2017. január–szeptemberi időszakban, ami 8676 munkavállalót érintett, vagyis a vizsgált cégeknél átlagosan csupán 2-3 fő volt foglalkoztatva. Az NGM szerint az ellenőrzések eredményességét alátámasztja, hogy a munkáltatók több mint kétharmada vagy az ellenőrzést követően azonnal, vagy a határozat meghozatalát követően teljesítette kötelezettségét, így a rendezetté váló jogviszonyok száma nő.
Hangsúlyozták, hogy a munkaügyi hatóság kiemelt célja a feketefoglalkoztatás minél hatékonyabb feltárása, hiszen ez is hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javulásához, a bejelentett munkahelyek számának növekedéséhez, a vállalkozások indokolatlan versenyelőnyének megszüntetéséhez.
Az NGM és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által tavaly novemberben született megállapodás egyik pontja rögzítette, hogy a minisztérium megvizsgálja a hatósági ellenőrzések kiszélesítését az ágazatban működő vállalkozásoknál, különös tekintettel a helyszíni ellenőrzésekre. A tavalyi részadatokra hivatkozva a tárca jelezte, hogy az ellenőrzések jelentős része már abban az időszakban is az építőiparra esett, az ágazat pedig az idén is kiemelt szerepet kap. Ugyanakkor az ellenőrzési szám növelésének objektív tényezők határt szabnak, elsősorban az, hogy hány építkezés van folyamatban.
Érdeklődésünkre az NGM azt is közölte, hogy a súlyosabb jogsértések esetén rendszeres az utóellenőrzés, és értelemszerűen fokozottabban fenyegeti az ismételt ellenőrzés veszélye azt a munkáltatót, ahol korábban fordult már elő jogsértés. A munkaügyi bírság összege 30 ezertől 20 millió forintig terjedhet, attól függően, hogy a munkáltató hány jogsértést követett el, milyen a vállalkozás gazdasági súlya, mekkora az érintett munkavállalói létszám, és milyen súlyúak a jogsértések. Feketemunka esetén a bírság összege munkavállalónként százezres nagyságrendet jelent.
