– Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy hónap alatt, júliushoz viszonyítva, a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek, míg a KSH számai szerint a januártól augusztusig tartó időszakban az előző évvel összevetve az árszínvonal átlagosan 2,6 százalékkal emelkedett.
– Az adat egyértelműen meglepetést keltett, hiszen a piac jelentős része az inflációs mutató enyhe csökkenésére számított – kommentálta az adatközlést Virovácz Péter, az ING elemzője. A KSH adatközlése szerint az időszakos, változékony hatásoktól megtisztított maginflációs mutató hosszú hónapok változatlansága után jelentősen, 2,2 százalékra csökkent.
– Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy olyan egyedi hatások tartották magasan az inflációt, amelyek egy jegybank monetáris politikáját érdemben nem befolyásolják – tette hozzá Virovácz.
– Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhetők, a múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja a tartós fogyasztási cikkek előző hónapban mért egyhavi, egyszázalékos drágulása – értékelte a KSH-közlés részleteit Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
– Az év hátralévő részében további pozitív forintkorrekcióra számítunk, ezért újabb inflációt növelő hatást nem várunk, sőt némileg visszarendeződhetnek az árak. A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály által okozott terményár-emelkedés – tette hozzá.
– A következő hónapokban három százalék felett maradhat az infláció, tekintettel arra, hogy az augusztusi magas árnövekedés magas éves bázisról következett be, így nem várható az inflációs ütem jelentős lassulása – áll Nyeste Orsolya és Varga Zsombor Erste-elemzők közlésében. Előrejelzésük egybevág a piaci elemzők többségének várakozásával, miszerint nagyjából a háromszázalékos jegybanki középtávú célérték közelében maradhat a mutató.
A piaci szereplők nyáron a soron következő, szeptemberi kamatdöntéstől, illetve az azzal egy időben megjelenő inflációs jelentés főbb számaitól várhatták a nagyobb fordulatot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a külső feltételek változása nyomán már utalt arra, hogy a következő negyedévekben eltávolodhat a feltétel nélküli lazítás politikájától, így itthon is a nagyobb jegybankok gyakorlatának megfelelően szigorításokra lehet számítani.
Az elmúlt egy évben a dohányáruk, valamint az üzemanyagok drágultak jelentősebb mértékben
Fotó: Mirkó István
Az MNB ezzel együtt eddig nem lépett, például a forintárfolyamban tapasztalható nemzetközi nyomásra, és érdemi változtatás nem történt a feltételekben. A jegybank hivatalosan nem foglalkozik a forintárfolyammal, azt mindig a piaci körülmények határozzák meg, azonban az elmúlt hónapokban látott árfolyamkilengések az MNB inflációkövetésére is kihatnak, ez pedig elsődleges szempont a monetáris politikában.
A keddi adatközlés újabb támaszt adhat az MNB-nek. A korábbi előrejelzés szerint a nyári megugrás az inflációs mutatóban ideiglenes, lévén az energiahordozók ára most jóval magasabb, mint tavaly nyáron, ami a viszonyítási alap. Ehhez mérten a fő mutató vártnál magasabb szintjénél is érdekesebb, hogy a maginfláció csökkent, ez az indikátor pedig így jócskán elmarad az MNB középtávú céljától. Ezzel a monetáris tanács előtt is nagyobb mozgástér marad a kiemelt fontosságú havi kamatdöntés előtt
Várhatóan most sem lesz változás az érdemi kamatfeltételekben, azonban a mostani folyamatokat látva még olyan kényszerhelyzetről sem lehet beszélni, ami alapján feltétlenül nagyobb váltás kellene az alapvető iránymutatásban.
