Az Európai Unió hatályos áfairányelvének keretén belül a magyar kormánynak nincs lehetősége az internet-előfizetések általános forgalmi adójának csökkentésére – jelentette be Deutsch Tamás. A Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos annak a levélnek a tartalmát ismertette tegnap, amelyet Pierre Moscovici, az általános forgalmi adó témájával is foglalkozó uniós biztos Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett. Ebben Moscovici úgy fogalmazott, hogy ennek ellenére egyértelműen támogatja a magyar kormánynak azon törekvését, amelyik új lendületet kíván adni a digitalizációnak, az áfacsökkentés pedig teljes mértékben egybevág az Európai Bizottság (EB) törekvéseivel.
Jövő januártól 18 százalékra csökkentenék a net forgalmi adóját
Mint megjegyezte, a bizottságnak határozott célja változtatni az áfairányelven. A tagállamok számára a jelenleginél sokkal nagyobb szabadságot engedélyező alapelképzelését már 2016. április 7-én megfogalmazta. Moscovici azonban azt is jelezte, hogy az EB előzetes ígéreteihez képest az új áfairányelvet csak a következő év elején nyújtja be az Európai Tanácsnak. Ez azt jelenti, hogy az áfával kapcsolatos uniós csomag módosítására is csak 2017-ben kerülhet sor. Emiatt arra kérte a magyar kormányt az uniós biztos, hogy halassza el a 2017. január 1-jétől bevezetendő internetáfa-csökkentést, amelynek révén a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékosra mérséklődne az adó. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár megjegyezte: ha a módosításokat időben bevezetné az unió, fel sem vetődött volna a jelenleg tárgyalt kérdés.
Deutsch Tamás elmondta, hogy a magyar fél szerint a jelenleg hatályos jogi keretek között meg lehet találni a lehetőséget arra, hogy a tervezett áfacsökkentést végrehajtsa. Ezért megvédené a szóban forgó döntést, amelyet a parlament hozott a kormány előterjesztése alapján.
– A bizottság álláspontja azért is meglepő és elfogadhatatlan a kormány számára, mert jól látható, hogy a kényszer-betelepítések ügyében két-háromhetente vadonatúj előterjesztéseket képes megfogalmazni és az uniós döntéshozó testületek elé terjeszteni – fogalmazott a miniszterelnöki biztos. – Egy 500 millió európai polgár hétköznapjait érintő ügyben viszont meglepő lassúságot tanúsít az EB. A kormány tehát szakmailag alátámasztott érvekkel megy Brüsszelbe, hogy megnyugtató megoldást találjon annak a célnak az elérése érdekében, hogy a bizottság egyetértése mellett 2017-től 18 százalékra csökkenhessen az internet-előfizetések áfája.
Az ügyben akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat, de mint Deutsch Tamás rámutatott, nincs akadálya annak, hogy az EB eltérő szakmai álláspontja mellett egy adott ország a saját adórendszerén változtasson. A kötelezettségszegési eljárást megelőző vizsgálat során ugyanis a bizottság mégis megalapozottnak találhatja a kérdéses döntést.
A miniszterelnöki biztos egyúttal beszélt arról is, hogy a kormány az internetszolgáltatókkal egyeztet egy úgynevezett Digitális jólét alapcsomagon. Erről ősszel dönthet a kormány, a cél pedig az, hogy minden szolgáltatónál hasonló feltételekkel legyen elérhető a csomag az internet elterjedésének elősegítése érdekében.
