Megegyezett az Európai Bizottság és a magyar kormány a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását célzó beruházás, vagyis a Paks II projekt vizsgálata ügyében. A brüsszeli testület hétfőn közölte, hogy lezárta a két új atomerőművi blokk fejlesztésével kapcsolatos eljárást, amelyben azt firtatta, hogy a beruházás finanszírozási szerkezete tartalmaz-e állami támogatást, és ha igen, az tiltottnak minősül-e az uniós szabályok szerint. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Paks II fejlesztés tartalmaz állami támogatást, de azt jóváhagyta azzal, hogy Magyarországnak teljesítenie kell három feltételt a versenytorzulás korlátozása érdekében.
Brüsszel első, kissé ellentmondásos kitétele az, hogy a Paks II által elért esetleges nyereség kizárólag a befektetés megtérítésére – vagyis az orosz hitel visszafizetésére –, illetve az üzemeltetési költségekre fordítható. A nyereség további termelési kapacitás megépítésébe vagy megvásárlásába nem forgatható vissza. Kérdés, hogy ha a testület szerint nem térül meg a beruházás állami támogatás nélkül, akkor miért rendelkezik a nyereség utóéletéről.
A második pont szerint a létesítménynek funkcionálisan és jogilag is függetlenné kell válnia a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től, valamint annak esetleges jogutódjától vagy bármilyen más állami tulajdonú energetikai vállalattól. A bizottság harmadikként azt írja elő, hogy az új létesítmény villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt áramtőzsdén kell majd értékesítenie. A termelés fennmaradó részét átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árverések útján kell áruba bocsátani.
A kormány elfogadja a bizottság megállapítását, de az álláspontja továbbra is az, hogy a beruházás megtérül piaci alapon. Magyarország és az Európai Bizottság eltérő véleménye a különböző számítási modellekből adódik. Az uniós testület egyébként nem azt mondta ki a vizsgálat lezártával, hogy a beruházás veszteséges volna. – A bizottság számításai szerint a piacon elvárható nyereséghez képest 1 százalékkal mérsékeltebb profitot tud kitermelni Paks II. A kormány célja ugyanakkor nem az extraprofit realizálása, sokkal inkább a lakosság biztonságos ellátása olcsó villamos energiával – hangsúlyozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfői parlamenti felszólalásában.
A kormány nemet mond az áram árának emelésére
Magyarország továbbra is ragaszkodik a lakossági áramárak tagállami szabályozásához, amit az EU-ban többen is támogatnak, ellentétben Brüsszel véleményével.
A fenti feladat teljesítéséhez jelenleg a hazai áramtermelés mintegy felét, a felhasználás harmadát adó négy paksi atomerőművi blokk kapacitásának fenntartása szükséges, hiszen azok életciklusa két évtizeden belül lejár. Eközben, ahogyan világszerte, úgy Magyarországon is várhatóan növekszik a villamos energia iránti igény, és elsődleges szempont, hogy ezt olyan erőművek segítségével fedezzék, amelyek működésük során nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Az ellenzéki pártok véleményével szemben ugyanakkor kizárólag megújuló energiaforrások segítségével nem lehet fedezni az igényeket, tekintettel többek között arra, hogy azok nem képesek stabilan nyújtani villamos energiát. Magyarország az atom-szén-zöld forgatókönyv mellett tette le a voksát a 2012-ben elfogadott Nemzeti energiastratégiában.
– A paksi atomerőmű két új blokkjának létesítése az orosz–magyar kétoldalú kapcsolatok fontos projektje és örömmel kezdünk hozzá a megvalósítás tevőleges szakaszához – üdvözölte a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójának első helyettese a vizsgálat lezárultát. Kirill Komarov jelezte: Magyarországon a legmodernebb blokkok létesülnek, a projekt nemcsak Magyarország környezeti szempontból tiszta, megbízható és elérhető árú villamos energiával történő ellátását biztosítja, hanem lendületet ad a magyar gazdaság fejlődésének, új munkahelyeket teremt és megrendeléseket biztosít az ipar számára.
Folytatódik a baloldali atomkampány
Az ellenzéknek csak az számít, hogy rossz legyen hazánknak – mondta a Fidesz-frakció szóvivője arról, hogy a baloldali pártok az Európai Bizottság jóváhagyó döntése után is kritizálták a paksi bővítést. Az uniós határozat az alapja a rezsicsökkentés folytatásának. A szakértők szerint várható volt, hogy az Európai Bizottság így foglal állást, a paksi bővítés ugyanakkor eleve nem volt a legjobb témaválasztás az ellenzék részéről.