Magyar bort vesznek le a polcokról legszívesebben a hazai vásárlók – derült ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) megbízásából készült kutatásból. Szolnoki Gergely, a németországi Geisenheim Egyetem tanára az eredményeket ismertetve elmondta: a forgalom 94 százalékát a magyar borok teszik ki, a vásárlók 75 százaléka ragaszkodik a honi eredetű árukhoz. A legtöbben továbbra is a hiper-, illetve szupermarketek polcairól emelik le a családi vacsorákat, baráti beszélgetéseket kísérő italokat, ugyanakkor a jövőben az online kereskedelem térhódítására is fel kell készülni. – Ma még csak egy százalékot tesznek ki az internetes vásárlások, az új generáció megjelenése azonban várhatóan ezen a téren is változást hoz majd – emelte ki.
Az alkalom meghatározó szempont az italok kiválasztásakor
A reprezentatív, 1500 megkérdezett válaszain alapuló piackutatás eredményei szerint az alkoholos termékek közül a bor a legkevésbé elutasított termék a magyar piacon, bár a megkérdezettek harmada soha nem fogyasztja. Közülük legtöbben az íze miatt nem töltenek bort a poharaikba.
A vendéglátást leszámítva egy évben átlagosan 1,6 millió hektoliter bor fogy a magyar piacon, ami értékben 195 milliárd forintot jelent. Azt, hogy ki mennyit hajlandó költeni egy palackra, az anyagi háttér mellett az is nagyban befolyásolja, hogy milyen alkalomra vásárolják a bort. A hazai fogyasztásra szánt palackokért 800 forint körüli összeget adnak ki a magyarok, míg az ajándékba vásárolt borokra ezer forintnál többet is hajlandók fizetni.
A száraz és az édes borok fele-fele arányban fogynak a boltokban, a régiók között azonban nagy különbségek vannak ezen a téren. Míg a nyugati országrészben csupán 20 százalékot ér el az édes borok aránya a forgalomban, az Észak- és Dél-Alföldön ez az arány eléri a 40 százalékot. A felmérésből kiderült az is, hogy fröccsöt jellemzően az idősebb és gyakoribb borfogyasztók isznak, minden második pohár bor pedig otthon fogy el.
A kutatás kiterjedt a borturizmusra is. Szolnoki Gergely jelezte: a borvidékek közül az egri és a tokaji a legnépszerűbb, ezt követi Badacsony és Villány. Ugyanakkor a Balaton-környéki borvidékek, valamint a soproni és a szekszárdi is kedvelt úti cél. Légli Ottó, a HNT elnöke lapunknak elmondta: az elkészült felmérés jó alapot teremthet a megalkotott ágazati stratégia megvalósításához. A szakember szerint a borturizmus és a helyben történő értékesítés az a terület, amelynek a fejlesztésével rövid időn belül látványos eredmény érhető el.
