Kandrács Csaba az FBAMSZ közleménye szerint rámutatott: a növekedés elsősorban a nem életbiztosítási ágnak köszönhető, amely idén várhatóan kétszámjegyű növekedést produkál. Ugyanakkor látható, hogy az életbiztosítási ágban sem okoz sokkot az etikus szabályozás: bár az új szerződések száma csökkent, az alacsonyabb teljes költségmutató (tkm) mellett is magasabb átlagdíjjal szerződnek az ügyfelek, és jelentősen nő a szerződések megtartási ideje is – tette hozzá.
Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a kgfb-piac mára stabilizálódott, az átlagos bruttó díj 29 ezer forint körül alakul. Bár a díjak az elmúlt években fokozatosan emelkedtek, jelenleg a 2010-es szinten állnak, reálértékben pedig mindössze 63 százalékát teszik ki a 2007-es átlagdíjnak.
Szólt arról is, hogy továbbra is jelentős a koncentráció, csaknem minden biztosítási szegmensben van tere a verseny élénkítésének. A lakásbiztosítások 88 százaléka, a casco 79 százaléka, a kgfb szerződések 67 százaléka az adott szegmens öt legnagyobb biztosítójának kezében van.
Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) alelnöke előadásában arra mutatott rá, hogy a piacméret kedvező alakulása ellenére jelentős tere van még a biztosítási szektor fejlődésének, hiszen a GDP-arányos díjbevétel tavaly 2,55 százalék volt, ami nem csupán a fejlett nyugat-európai országok átlagától (6,8 százalék), hanem a többi visegrádi ország átlagától (2,9 százalék) is elmarad.
Az alelnök reális célkitűzésnek tartja, hogy tízéves távon az életbiztosítások GDP-hez viszonyított aránya a háromszorosa, a nem életbiztosítások aránya pedig kétszerese legyen a jelenleginek. Ennek azonban számos feltétele van, a stabil és kedvező makrogazdasági környezet mellett többek között szükség van kiszámítható, támogató szabályozói környezetre is – mondta.