Jelképértékű, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia égisze alatt, a kiegyezést követő évben alakult meg a nemzeti vasúttársaság jogelődje, a Magyar Királyi Államvasutak. A jelenlegi MÁV-csoportnak ugyancsak a létéért kellett küzdenie az elmúlt évtizedben: az állami nagyvállalat adósságállománya csaknem háromszázmilliárd forintot tett ki 2010-ben, amit azóta a kormányzattal közösen 240 milliárd forinttal sikerült csökkenteni. A meglévő 51 milliárd forint hitel döntően a járműparkhoz kapcsolódik, azaz megtermeli a törlesztőrészleteket.
A hitelállomány lebontása jelentős erőfeszítéseket kívánt: 2015-ben a MÁV-csoport az állammal közösen összesen 52 milliárd forint tartozást fizetett vissza. Az azt megelőző évben a törlesztések közül a legjelentősebb tétel egy 35 milliárdos kötvény volt, amelyet az állam átvállalt. A teljes adósságcsökkenésnek csak a felét tette ki az állami szerepvállalás eredménye, a másik felét saját erőfeszítéseivel teremtette elő a MÁV-csoport. A cég menedzsmentjének épp az volt a legnagyobb érdeme, hogy a működőképesség fenntartása mellett, a hatékonyság növelésével csökkentették a cég adósságát. 2013-ban még 222 milliárd forintra rúgott az adósságállomány. Ebben az összegben benne szerepelt többek között az állami kezességgel felvett hitelek és kötvények 66 milliárd forintos állománya, kilencvenmilliárd forint beruházási hitelállomány és a MÁV-Start 54 milliárdos adóssága is. A szocialista kormányok idején a vasúttársaság hatalmas adósságokat halmozott fel. A mérlegadatok szerint a MÁV-nak és leányvállalatainak a konszolidált adósságállománya 1995 és 2008 között, 13 év alatt 768 milliárd forintra nőtt.
A vállalatcsoport vagyonvesztése ez idő alatt meghaladta a kétezermilliárd forintot.
A 150 éves vasút története szorosan összefonódott az ország mindenkori sorsával. Az első magyar vasútvonalat Pest és Vác között 1846. július 15-én nyitották meg. A Magyar Királyi Államvasutak megalakulásakor Magyarországon hat vasúttársaságnak több mint 2300 kilométer vasútvonala üzemelt, és hét társaság kezdte meg vonalainak építését. A vasúthálózat jelentős részét kiépítő, de nehéz anyagi helyzetbe kerülő nagy magántársaságokat az állam 1876-tól államosította, így 1891-re csaknem ötezer kilométernyi vasútvonal került a MÁV tulajdonába. Az első világháború hadiforgalma nagy megterhelést jelentett a vasutaknak, romlott az eszközök és létesítmények állapota.
A trianoni békeszerződés után csak a korábbi vasúthálózat 38 százaléka maradt meg, a vonalakat megcsonkították, az új határok a legtöbbet kettévágták. A második világháború pusztításait 1946 végéig helyreállították, de korszerűsítés csak az 1960-as években kezdődött.
A rendszerváltozás után kezdődött a MÁV átalakítása, részleges privatizációja. Az árufuvarozási üzletág 2006. január 1-jétől MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt. néven a MÁV Zrt. leányvállalataként önállóan működött, 2008-ban a Rail Cargo Austria AG. vásárolta meg, neve 2010-ben Rail Cargo Hungaria Zrt.-re változott. A személyszállítási üzletág feladatkörét 2007. július 1-jétől egy másik leányvállalat, a MÁV-Start Zrt. vette át. Jelenleg a MÁV-csoporthoz mintegy harminc vállalat tartozik, a magyarországi közforgalmú vasúti pályahálózat nagy részét, mintegy hétezer kilométernyi vasúti pályát üzemelteti.
Az ország valamennyi jelentős pályaudvara és a legtöbb vasútállomása is a kezelésében van.