A Kerékpáros Magyarország Szövetség (KMSZ) és a Magyar Turisztikai Ügynökség előtt álló egyik legfontosabb feladat az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig futó, Franciaországtól Bulgáriáig tíz országon, így hazánkon is átívelő EuroVelo (európai kerékpárút-hálózat) 6-os számú kerékpárút magyarországi szakaszának felújítása – hangzott el a KMSZ közgyűlésén. Emellett a balatoni bringaút korszerűsítése, a Budapest–Balaton, a Balaton–Fertő tó bicikliút és a Tisza-tavi régió kerékpárútjának kiépítése is napirendre került.
– Legfontosabbnak a kerékpárút-hálózat egységes rendszerré fejlesztését, a régi és az új utak összekötését tartjuk. Uniós forrásból a kormány ehhez első körben 32 milliárd forint támogatást nyújtott, majd a másodikban, a Terület- és településfejlesztés operatív program keretében újabb 20 milliárdot. Mindent összevetve 2020-ig együttesen akár 80 milliárd forinttal gazdálkodhatunk ezen a területen – mondta a Magyar Időknek Révész Máriusz országgyűlési képviselő, a fejlesztések kormánybiztosa. A politikus kijelentette: napirenden van az EuroVelo 7-es út magyarországi szakaszának a megépítése is, ami azt jelenti, hogy az Őrségtől Zalaegerszegen, a Balatonon, Egeren, a Tiszántúlon és Debrecenen át hazánk kerékpárútjai két európai hálózatba is bekapcsolódhatnak.
– Kiemelt cél, hogy a kormány felhatalmazása alapján maradéktalanul megvalósuljanak a hazánkat érintő kerékpárút-fejlesztések, együttműködésben a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kerékpáros koordinációs főosztályával
– szögezte le a KMSZ.
A szakemberek nem tétlenkednek: a kerékpáros-szövetség jelenleg egy már elfogadott, négymilliárd forint értékű kerékpárosturizmus- és szolgáltatásfejlesztési pályázat, továbbá egy 660 milliós balatoni projekt megvalósításán dolgozik. – Ez utóbbi lényeges eleme a 204 kilométer hosszú balatoni bringakörút megkopott aszfaltburkolatának helyenkénti cseréje, az út háromméteresre szélesítése, kitáblázása, valamint információs pontok, bringaparkok és túraközpontok kialakítása – részletezte a terveket a Magyar Időknek a szövetség balatoni régiót érintő fejlesztését összefogó Németh Zsolt alelnök.
Mindezek mellett a KMSZ másutt is indokoltnak tartja strandi és út menti szervizpontok létesítését, illetve a kerékpárszállításra alkalmas, tárolóhelyes vasúti kocsik számának növelését. A tervek szerint az év második felében megkezdődhetnek a Balatonnál tervezett fejlesztések.
A hazai adottságok kedvezők a kerékpáros-turizmushoz: a szabadidős biciklizés, a bringás túrázás egyre szélesebb körben válik népszerűvé. Ugyanakkor a lehetőségek kihasználása még nem vagy csak csekély mértékben tapasztalható. Egy felmérés szerint a kerékpárral közlekedők 40 százaléka elsősorban munkába járásra használja a biciklijét, a két keréken túrázók aránya viszont éppen csak eléri a tíz százalékot. A huszonhat kerékpáros-egyesületbe tömörült bringások ezen is változtatnának.
Kiemelt térségről döntenek
A Tisza-tó–Hortobágy–Debrecen–Hajdúszoboszló–Alföld szíve (Jász-Nagykun-Szolnok megye) ötös kötésben jöhet létre kiemelt turisztikai térség akár még az első fél évben. A kiemelt térségekben uniós és hazai finanszírozású fejlesztések valósulhatnak meg több tízmilliárd forint összértékben. A 2003 óta működő és a térség egységes képviseletét felvállaló Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanácsot a tó által határolt négy megyei önkormányzat alapította. Tíz tagját az önkormányzatok delegálják: Heves és Jász-Nagykun-Szolnok három-három tagot, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyének két-két delegáltja van. (T. K.)