Az egyetemes szolgáltatásra jogosult, de nem lakossági fogyasztók – közintézmények, kisvállalkozások – ma már szinte egytől egyig a versenypiacról szerzik be a villamos energiát és növekszik az igényük – hangzott el a Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ) háttérbeszélgetésén. Az említett fogyasztói körnek 2004 óta van lehetősége arra, hogy ne csak a területileg illetékes villamosenergia-szolgáltatótól, hanem bármely más, áramszolgáltatásra jogosult vállalkozástól vásárolhassanak áramot. (A nagyfogyasztók köre egy évvel korábban, a lakosság 2008-ban jutott ehhez a lehetőséghez.)
Az, hogy gyakorlatilag kiürült az üzleti egyetemes szolgáltatás, Felsmann Balázs, a szövetség elnöke szerint azt bizonyítja, hogy a szabad piacon valódi verseny zajlik a fogyasztókért. Ugyanakkor a nagykereskedelmi árak elmúlt évekbeli folyamatos csökkenése Európában az utóbbi hetekben megtorpant, igaz, a stagnálás vélhetően csak időleges. A trendben látható megakadás egyik oka az, hogy számos franciaországi atomerőműnél biztonsági felülvizsgálatot indítottak, valamint a régiókban végzett erőmű-karbantartások elhúzódtak. Ezek a termelőkapacitások így kiestek, ami bizonytalansághoz vezetett az árampiacon.
Mindezzel párhuzamosan növekszik a szén ára is a Kínába irányuló export növekedése miatt, emelve a térségünkben működő szénerőművek költségeit. Ezek a hatások elsősorban Franciaországban és Németországban érvényesülnek, a hazai árakat csak kisebb mértékben emelik – mondta Hiezl Tamás, a MEKSZ elnökségi tagja. Mint kifejtette, a mérsékelt hatás oka az, hogy a magyarországi erőművek stabilan működnek, és a határkeresztező kapacitások kiépítettsége is jó. A hazai fossziliserőművekben itthon bányászott szenet és lignitet tüzelnek, ezért a szén árának régiós emelkedése is elkerüli a magyar piacot.
A beszélgetésen a szakértők kitértek a hazai fogyasztásra és termelésre is. Míg az éves bruttó villamosenergia-felhasználás nagyjából 43,8 terawattóra (TWh), a hazai termelés 31,5 TWh. A termelési arányokkal kapcsolatban fontos látni, hogy nem azért nincs nagyobb arányú hazai termelés, mert ne lenne elegendő kapacitás. Erőművek vannak, de jelenleg olcsóbban lehet importáramhoz jutni, mint belföldi termelésűhöz gázüzemű erőművekből.
Ezért az elmúlt években leálltak ezek az erőművek, és bár az utóbbi hónapokban már ismét termeltek áramot, a szektor továbbra is nehézségekkel küzd. A megtermelt árammennyiség 7,2 százaléka származik megújuló forrásokból, ennek az aránynak a kormány vállalása alapján 2020-ig 14,65 százalékra kell felkúsznia. Ezt a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer, közismert nevén a Metár bevezetése is segíti.
A rendszer lényege, hogy a megújuló forrásokból termelt villamos energia kötelező átvétele helyett mozgó prémiumot alkalmaznának egy előre meghatározott ár kiegészítésére. További fontos elem, hogy az új zöldenergiás beruházások csak pályázat után épülhetnek meg, biztosítva a projektek észszerűségét és megtérülését. Emellett növekszik a háztartási méretű kis erőművek népszerűsége. Míg 2008-ban összesen fél megawatt volt a kapacitásuk, tavalyra már 140 MW épült ki, és a trend várhatóan fennmarad.