Bírósági szakaszba ért a 2009-ben kiírt, mezőgazdaságieszköz- és gépvásárlást célzó pályázatokkal kapcsolatos visszaélések ügye. Lapunk úgy tudja, hogy az uniós források elsikkasztásával kapcsolatos eljárásban az első tárgyalási napot hétfő reggel a Nyíregyházi Törvényszéken tartják. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást.
A gyanú szerint egy kiterjedt céghálót üzemeltető társaság úgy jutott több száz millió forinthoz még 2010-ben, hogy a gépet, amelyre a támogatást igénybe vették, le sem gyártották.
A Vegoline Kft. még 2009-ben nyert pályázatot aszalóüzem létesítésére és az ahhoz szükséges berendezések beszerzésére. A társaság a támogatási összeg lehívásához két alkalommal nyújtott be elszámolási kérelmet az azóta megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az első kifizetési kérelem szerint beszereztek egy gyümölcsszárító berendezést, amelyet a benyújtott számla alapján a Texel Exim Srl. nevű román társaságtól vásároltak meg. Az ügy pikantériája, hogy az Aradon bejegyzett cég egyébként nem szerepelt az MVH mezőgazdasági ügyfélnyilvántartási rendszerben, ezért a termékei fel sem kerülhettek a hivatalos géplistára, ahonnan a nyertes pályázók kiválaszthatták a megvásárolni kívánt eszközöket.
A számlán szereplő ár ötven százalékát az MVH – két helyszíni ellenőrzést követően – ki is fizette, így a Vego-line Kft. mintegy 335 millió forintnyi támogatást vett fel. A forrást ugyanakkor – a nyomozás eredményei szerint – jogosulatlanul kapta meg a társaság, hiszen kiderült, hogy a pályázatban említett, DRY 1–18 típusú gépként bemutatott aszaló-szárító berendezést soha nem gyártották le. Az ügy gyanúsítottjai ugyanis az ellenőrzéskor a Tarcali Termelőszövetkezet által az 1980-as években beszerzett nagy teljesítményű szárító gépsort mutatták fel.
A régi berendezést felújították, átfestették, az eredeti gyári táblákat eltávolították és DRY feliratokkal látták el. A gépre felhelyezett adattáblák csupán az ellenőrök megtévesztését szolgálták, a hivatal szakemberei pedig nem fogtak gyanút. A nyomozás során kiderült az is, hogy a gépet kiszámlázó román társaság soha nem foglalkozott ilyen szárítóberendezés gyártásával, sőt az ehhez szükséges kapacitása sem volt meg, bejegyzett székhelye pedig egy társasházban található. Az Európai Uniót 258 millió, a magyar állam költségvetését pedig 86 millió forinttal rövidítették meg a csalók.
Az európai uniós források lehívásával kapcsolatos visszásságokra egy tényfeltáró újságcikk hívta fel a figyelmet, ennek kapcsán indított vizsgálatot az MVH, 2014 őszén pedig nagy vagyoni hátrányt okozó visszaélés gyanúja
miatt feljelentést is tett a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságnál. Érdekesség még, hogy miközben az ügy már a bíróságon van, s az MVH egyetlen korábbi dolgozója sem gyanúsított, a nyomozás a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán jelenleg is folyamatban van.
Ez azért különös, mivel egy ügy már csak a nyomozás lezárása és a vádirat elkészülte után kerülhet bíróságra. Ugyanakkor, mivel a szóban forgó korrupciós ügyben több társaság hasonló módszert alkalmazva nyert egyenként több száz millió forintot, az sem megmagyarázható, hogy miért nem egy ügyként kezelték az azonos üzleti körhöz tartozó visszaéléseket a hatóságok.