A MasterCard nem ért egyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016. február elsején kézbesített döntésével. A társaság emiatt a fellebbezés mellett döntött – közölte tegnap a cég a Magyar Időkkel.
A GVH az év elején 88 millió forintra büntette a kártyatársaságot, amiért 2011 és 2013 között olyan szinten határozta meg bankközi jutalékának mértékét, amivel a versenyhivatal álláspontja szerint a magyarországi kártyapiacon meglévő erőfölényes pozícióját kihasználva behozhatatlan előnyre tett szert fő versenytársával, a Visával szemben.
Erre tekintettel a GVH megállapította, hogy a MasterCard visszaélést követett el, mostani domináns piaci súlyát pedig e jogsértő magatartásával biztosította.
A büntetés ugyan tetemes, de nem is összegszerűen van nagy jelentősége, lévén egy MasterCard méretű vállalatnak nem okozhat gondot 88 millió forint megfizetése. Sokkal fontosabb azonban az a teher, hogy ezek alapján a jelenlegi 80 százalék körüli piaci részesedését, illetve az érintőkártyák terén elért egyeduralmát a magyar hatóságok szemében tisztességtelen eszközökkel szerezte. A cég hírnevének rontása akkor is fájó lehet, ha várhatóan nem kell kárpótlási igénnyel számolnia.
Mint azt korábban Kiss Ede, a Visa Europe Magyarországért felelős vezetője a Magyar Idők kérdésére elmondta: mint a legfőbb versenytárs, vagyis lényegében mint a megkárosított fél nem kíván jogorvoslati lehetőséggel élni. Eddig olyanról sem lehetett hallani, hogy egyéb felhasználók emeltek volna kifogást a MasterCard gyakorlata miatt. Pedig ahogy korábban szintén megírtuk, a GVH döntése nyomán erre meglenne az alapjuk.
A lapunknak nyilatkozó szakjogász szerint lehet szó olyan bankokról, sőt végső soron olyan ügyfelekről is, akiket megkárosítottak a társaság azzal, hogy a magasabb díjak beépültek az árakba. Vagyis a MasterCard – a GVH határozata szerint versenyjogsértő – viselkedése miatt az érintettek a bankkártyás fizetések során többet kellett fizessenek a banki, és adott esetben a kereskedelmi szolgáltatásokért.
Ebből az következik, az elvi lehetősége adott annak is, hogy egy ilyen kártérítési eljárást akár fogyasztóvédelmi csoportok is megindíthassanak.
A MasterCard februárban is hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a GVH döntésével. Kifogásolták, a hivatal nem vette figyelembe, hogy Magyarországon 2014. január elsejével a bankközi jutalékokat újraszabályozták, s azóta egyenlő feltételekkel versenyezhetnek a kártyatársaságok.
Állásfoglalásukban kifejtették, hogy a határozattal a hatóság elutasította a MasterCard GVH-nak tett felajánlását is, amely egy országos szintű kártyaelfogadási fejlesztési projektről szólt, és amely a társaság meggyőződése szerint hatékonyabban szolgálná a közérdeket.
A helyzet azután alakulhatott ki, hogy az Európai Bizottság a Visával szembeni egyik eljárásának eredményeként a kártyacég bankközi jutalékának felső korlátja lett Magyarországon 2011 februárjától.
Ilyen megkötés azonban nem vonatkozott a MasterCardra, ami ezáltal domináns piaci pozíciót szerezhetett, mivel magasabb jutalékokat tudott ajánlani a bankoknak, amelyek így értelemszerűen őt választották a Visával szemben.