– Hazánk gazdasági felzárkózása folytatódik, a jegybank legújabb előrejelzése szerint a növekedés idén és jövőre is megközelíti majd a 4 százalékot – erősítette meg a Magyar Időknek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. A magyar gazdaság sikeres stabilizációs perióduson van túl, ahol az egyensúlyi mutatók helyreállítása mellett, immár belső tényezők is markánsan hozzájárulnak a növekedéshez.
A foglalkoztatás bővülése mellett a reálbérek is dinamikus emelkedést mutatnak, élénkítve a fogyasztást és a beruházásokat. 2019-től mérsékeltebb növekedést mutató évek következhetnek, amit a jegybank leginkább a beruházások lassulásával magyaráz. Virág szerint ebben komoly tényező, hogy az idei és a jövő év két számjegyű beruházásnövekedése magas szintre emeli a viszonyítási alapot, és nem várható, hogy ez a ráta így is maradjon. – A növekedési ütem fenntartásában egyre hangsúlyosabbá válik versenyképességünk javítása – jegyezte meg.
Virág megerősítette, a jegybank tartósan laza monetáris politikára rendezkedik be, úgy ítéli meg, hogy az alacsony kamatkörnyezet biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy elérhetővé váljon az árstabilitást jelentő háromszázalékos inflációs cél. Elmondása szerint a gazdaság minden szereplőjének fel kell készülnie rá, hogy a reálkamatok huzamosabb ideig negatív tartományban alakulnak majd, ami kihívás, de egyben történelmi lehetőség is hazánknak.
Kérdésünkre kifejtette: a jegybank nem érzékel stabilitási kockázatokat abban, hogy monetáris politikája eltér a nemzetközi trendektől. Közgazdászok többször felrótták az MNB-nek, hogy kitart a laza feltételek mellett akkor is, amikor egyes, nagy nemzetközi jegybankok a gazdasági folyamatok javulásával már a szigorítás útjára léptek.
Virág szerint túlzó az a felvetés, miszerint az MNB már-már agresszív lazító politikát folytat. – Egyszerűen arról van szó, hogy az MNB aktívan, sokszor újszerű lépésekkel használja ki lehetőségeit, ugyanakkor döntéseit minden alkalommal törvényben rögzített céljaiból levezetve – az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás biztosítása, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása – hozza meg. Az eredmények pedig eddig egyértelműen az MNB döntéshozóit igazolták – fejtette ki.
Hozzátette, az MNB-nek jelenleg a mozgástere is megvan lépései kivitelezésére. Egyrészt az Európai Központi Bank (EKB) részéről előreláthatólag tartósan laza monetáris kondíciók várhatók. Másrészt a hazai inflációs célkövetés keretrendszere – amely háromszázalékos célt határoz meg, szemben az eurózóna kétszázalékos értékével – nagyobb rugalmasságot biztosít.
Végezetül a magyar gazdaság általános befektetői megítélése is sokat javult az elmúlt években, tovább növelve a jegybank manőverezési képességét. A piaci elemzők közül többen is konkrét becslést adnak arra, hogy mennyi időt lesz képes nyerni a magyar jegybank abban az esetben, ha az EKB tényleg elkezd szigorítani.
Virág szerint erről még nem érdemes beszélni. Az eurózóna gazdasága 2017-ben valóban biztató jeleket mutatott, azonban a felszín alatt továbbra is vannak megoldásra váró problémák. A piaci várakozások szerint az eurózóna központi bankja várhatóan óvatos marad, a laza monetáris kondíciók hosszú ideig fennmaradnak.