– Az építőipar jövőjét meghatározó stratégián dolgozik a tárca – jelentette be tegnap Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára. Az első ízben megrendezett Magasépítés konferencián tartott előadásában az államtitkár arról is beszélt, hogy a kormány tovább szeretné vinni az építésügyi eljárások egyszerűsítését, a cél a teljes elektronizálás. A kormányzati intézkedésekkel és a gazdaság fejlődési pályára állásával jelenleg minden feltétel adott, hogy az építőipari termelés is növekedjen.
– Jelentős magasépítési munkálatok indulnak el, kezdődik az uniós pénzek nagyobb arányú kifizetése, a lakásépítés fellendül – sorolta az államtitkár, kiemelve az új lakások forgalmi adójának csökkentését, a családi otthonteremtési kedvezményt, valamint a teljesítésigazolási szakértői szerv működését, amellyel az elmúlt időszakban sikerült a felére csökkenteni a lánctartozásokat. Noha a bérszínvonal elmarad az országos átlagtól, ezen Lepsényi István szerint az „erőteljes bérnyomás” változtatni fog.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a múlt év makrogazdasági adataira utalva kijelentette: a hazai össztermék nem fog jelentősebben növekedni az építőipar nélkül. Mint mondta, a magasépítőknek lesz elég megrendelésük a közeljövőben, a hazai cégek ki tudják elégíteni a keresletet, nincs szükség külföldi generálkivitelezőkre. Szerinte ha az ágazat, illetve a megrendelők meg tudják fizetni, akkor lesz elég szakember is.
– A magasépítési alágazatban működik a legtöbb vállalkozás, itt szóródik leginkább a teljesítőképesség – mondta, azzal érzékeltetve a kontrasztot, hogy van olyan vállalkozás, amelyik világszínvonalú létesítményt épít a vizes világbajnokságra, de olyan is, amely – szavai szerint – egy Ladába be tudja tenni az egész céget, minden emberével együtt.
Scheer Sándor, a Market Zrt. vezérigazgatója szerint rossz szerkezetű a magyar építőipar, indokolatlanul sok vállalkozás működik, az alvállalkozói láncok túlbonyolítottak. Előadásában többször hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozó mintegy 40 ezer magyar építőipari szakmunkás hazacsábításáért mindent meg kell tenniük a cégeknek. A vezérigazgató szerint tízből öt szakembert magasabb bérekkel és jobb munkakörülményekkel minden további nélkül haza lehetne hozni, mert ők kényszerből mentek ki. – További két-három főért nagyon meg kell küzdeni, az ő hazacsábításukhoz már drasztikus változásokra lenne szükség. A maradék két-három embert viszont elveszítettük – fogalmazott a vezérigazgató, aki szerint a magasépítő cégek tavaly már alig boldogultak a munkaerőhiány miatt.