A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál februárban, januárhoz viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőttek. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2,4 százalékos volt februárban, 0,1 százalékponttal csökkent a januárihoz képest.
Februárban némi meglepetést okozott a fogyasztói árak alakulása azzal, hogy az előző havinál és a piaci várakozásnál is alacsonyabb lett, mi több, a volatilis tételek kiszűrésével kapott maginflációs adat szintén csökkent 0,1 százalékponttal, vagyis a mutatók távolodnak a jegybank inflációs céljától – kommentálta az adatot a távirati irodának Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Az ING vezető elemzője úgy látja, hogy a februári inflációs adat jelentheti az idei év mélypontját, és a következő hónapokban lassú, fokozatos emelkedés indulhat el, így év végére 2,8 százalékra kúszhat az áremelkedés üteme. Az év egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációval kalkulálnak az ING-nél, álláspontjuk szerint az általános áralakulás így nem indokol irányváltást a jegybank monetáris politikájában.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiaci kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent. Jobbágy úgy véli, a második negyedév már 2,3-2,6 százalékos havi inflációs ütemeket hozhat majd. Az éves átlagos infláció idén 2,5 százalék közelében alakulhat, azaz a 3 százalékos jegybanki célszint tartós átlépése idén még nem valószínű – állapította meg a CIB Bank elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is hangsúlyozta, hogy a dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban. Szerinte az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít a Takarékbank. A bank elemzője hozzátette: az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így nem konvencionális eszközök alkalmazásával a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat.
