Jelentősen emelkednek az idén a keresetek az ipari szektorban, tág határok között átlagosan 8 és 15 százalék közötti felzárkózással számolhatnak a termelői ágazatok munkavállalói – mondta a Magyar Időknek László Zoltán, a Vasas-szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A bértárgyalások a végéhez közelednek a versenyszférában, a legtöbb helyen már megszületett az egyezség, néhány helyen pedig annak hiányában az egyoldalú munkaadói döntés. A szakszervezet az idén átlagosan minden dolgozónak 4-5 százalékos alapbéremelést kért, erre pedig további legalább 4-5 százalékot a bértorlódások csökkentésére, az alacsony keresetűek felzárkóztatására vagy a munkaerő megtartásának érdekében.
A tapasztalatok szerint a legtöbb cég végrehajtotta az elvárt emelést, bizonyos vállalatoknál ennek mértéke nagyobb is volt, ugyanakkor olyan eset is előfordult, amikor az adott vállalkozás gazdasági helyzete lehetővé tett volna ekkora felzárkóztatást, mégsem lépték meg. A differenciálásból adódott a legtöbb feszültség – fogalmazott László Zoltán.
Bizonyos helyeken ugyanis a bértömeget nem szakmai szempontok alapján osztották el, hanem a vezetők szubjektív szempontjai szerint, ez pedig feszültséget okoz a munkavállalók között. Emiatt hét helyen volt sztrájkkészültség, munkabeszüntetésre azonban nem került sor, egy helyen kell még megegyezni. Munkaköröket tekintve elsősorban a szakképzett munkaerő kereseteit rendezték, illetve a korábban meglehetősen nyomott béren dolgozók fizetése zárkózhat fel jobban.
– A béremelési hajlandóságot jelentősen meghatározta idén is a munkaerőhiány, amelyet elsősorban a szakemberek megtartása ösztönöz – mondta a vasasok alelnöke. Ugyanakkor az új munkaerő toborzása egyre nehezebb, önmagában a bérpolitika nem elegendő. A problémát az okozza, hogy a cégek beruházási kedve magas, ugyanakkor az ehhez szükséges munkaerőt egyre nehezebb megtalálni: a beállítható munkaerő vagy nem áll rendelkezésre az adott szakmához, vagy a jelöltek nem rendelkeznek olyan munkakultúrával, amely miatt a versenyszféra hosszú távon tudná őket alkalmazni.
A szakemberhiány miatt olyan dolgozók is a gyárakba kerülnek, akiknek a munkakultúrája fejletlen
Fotós: Kurucz Árpád
A szakszervezet alelnöke az utóbbi jelenséggel kapcsolatban példaként említette, az ország nyugati részén van olyan cég, amely azért viszi el hazánkból az egyik termelési egységét, mert nem tud betanított munkásokat alkalmazni. A rendelkezésre álló munkaerőnek – ahogy László Zoltán fogalmazott – nincsen ipari munkakultúrája, többeknél gondot jelent a munkaidő betartása vagy a belső kommunikáció ütközik nehézségekbe. A jelenség Észak- és Kelet-Magyarországon is jellemző.
László Zoltán arra emlékeztetett, a ma tapasztalt, egyre súlyosbodó szakemberhiány a következménye azoknak a folyamatoknak, amelyekre a rendszerváltás óta kevés figyelmet fordítottak. Idetartozik, hogy a 90-es évektől az alacsony bérekkel tették vonzóvá hazánkat a külföldi tőke számára, amely az elvándorlást segítette elő, egyfelől az országon belül, másfelől külföldre. A szakképzési rendszer fokozatosan leépült, több generáció számára egyáltalán nem volt vonzó a szakmunka.
Ráadásul a tartós munkanélküliség miatt azok, akik évek-évtizedek óta nem dolgoztak, ma már nehezen vagy egyáltalán nem állíthatók munkába, részben a kompetenciák, a munkakultúra hiánya miatt, emellett sokan nem is akarnak elhelyezkedni. Ezért a szakszervezetek mielőbb egyeztetnének az új kormánnyal a problémákról, mivel középtávon a beruházások vagy a már itt lévő termelési egységek is veszélybe kerülhetnek.
Ráadásul a már meglévő munkavállalók leterheltsége egyre jobban nő, ez pedig egészségügyi szempontból jelent problémákat. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy bár sok vállalat a betanításra, a belső képzésre is nagyobb hangsúlyt fektet, a szakképzési rendszer átalakítása mégis elengedhetetlen.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre elmondta: továbbra is a felnőttképzés átalakításában látja a szakemberhiányra adható válaszok közül a legfontosabb lépést. A rendszer fontos eleme, hogy egyszerű legyen, a munkavégzéshez szükséges kompetenciákra helyezze a hangsúlyt és a felsőoktatásból lemorzsolódottaknak is alternatívát jelenthessen. Emellett fontos a nyugdíjasok önkéntes, nagyobb arányú munkába állítása, valamint az országon belüli munkaerővándorlás ösztönzése. Emellett a cégek az automatizáció, digitalizálás területén is előre kell lépjenek – mutatott rá a kamara elnöke.
Az új kormány várhatóan kiemelt helyen kezeli majd a munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdéseket, erre utal, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő a minap az új kabinet egyik prioritásaként említette a versenyképességet.
