A szakszervezeti konföderáció már kialakította álláspontját a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról, azonban a munkaadói oldalnak még szüksége van további, ágazatokat, régiókat érintő adatokra a kormánytól – mondták a Magyar Időknek az érdekképviseletek. Az viszont már most tudható, hogy egyszázalékos járulékcsökkentés 100-120 milliárd forintos kiesést eredményezne a költségvetésből. Úgy tudjuk, a járulékok mérséklését is magában foglaló adócsomag akár már a jövő héten, de legkésőbb október végén az Országgyűlés előtt lehet.
– Nem állnak még rendelkezésünkre azok a bázisadatok, amelyek alapján a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége kialakíthatta volna álláspontját a jövő évi minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatban – mondta lapunk kérdésére Dávid Ferenc, a szövetség főtitkára.
Álláspontja szerint az érdemi tárgyalásokhoz több fontos feltételre lenne szükség: egyfelől a kormánytól várt anyagra, amely tartalmazza az ágazati bértömegeket, a munkavállalói létszámot, a minimálbéren foglalkoztatottak számát, emellett számos más szempontot. Másfelől a munkaadói oldal még nem kapott semmilyen információt az esetleges járulékcsökkentés mértékéről.
A lehetséges járulékcsökkentés befolyásolhatja, hogyan változik a munkavállalók keresete
Arra sem érkezett egyértelmű válasz, hogy általános járulékmérséklésben gondolkozik-e a kormány, vagy szelektíven, bizonyos ágazatokban kellene meglépni az intézkedést. Abban viszont a felek álláspontja már most megegyezik, hogy az intézkedéseknek nem szabad veszélybe sodorniuk a költségvetés egyensúlyát.
– Több évre szóló járulékcsökkentési megállapodást kell kialakítani, mindezt a szükséges garanciákkal annak érdekében, hogy előreláthatóbban lehessen tervezni a béremelésekkel – magyarázta Dávid Ferenc. A főtitkár jelezte: mindenkinek érdekében áll a keresetek emelése, ugyanakkor bírálta, hogy a szakszervezetek a létminimum összegének megállapításánál nem a Központi Statisztikai Hivatal adatait vették figyelembe, hanem egy kutatóintézeti felmérés alapján dolgozták ki javaslataikat.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége sem alakított még ki konkrét álláspontot a bértárgyalásokra. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke lapunknak elmondta: ők is a kormányzat által összeállított részletes adatok fényében dolgozzák ki javaslataikat. Várhatóan október végére már pontosabb elképzeléseket tudnak felmutatni a háromoldalú tárgyalásokra. A járulékcsökkentéssel kapcsolatban elmondta: még nem lehet tudni, hogy a kormány a munkavállalóktól levont vagy a munkaadók által kötelezően befizetendő járulékokból faragna.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a szakszervezetek együttes javaslata alapján 2018-ra hozzávetőleg 95 ezer forintra kellene emelkednie a nettó minimálbéreknek, két lépcsőben. Ennek alapja az a sok szempontot magában foglaló számítás, amely a magyarországi létminimumot határozza meg.
A különböző, elsősorban a munkaerőhiánnyal nagyobb mértékben sújtott ágazatoknál pedig a cégeknek kellene teljesítménynövekedésükből nagyobb arányt fordítaniuk a béremelésekre. Szintén lapunk írta meg, hogy Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete 50 százalékos bérfejlesztést tart szükségesnek az ágazatban. Ezt három lépcsőben valósítanák meg, hogy megálljon a dolgozók elvándorlása.
