– A napokban jelent meg a hír, hogy az uniós pénzek kifizetésének vizsgálatakor az európai uniós hatóság súlyos hibákat talált a hazai informatikai rendszerben. Mi igaz az állításból?
– Az Európai Unió hatósága, az EUTAF folyamatosan nyomon követi az egyes operatív programok előrehaladását, ahogyan az informatikai rendszert is rendre ellenőrzik. Az úgynevezett FAIR adatbázisban tartjuk nyilván az összes pályázatot, a kedvezményezett ide tölti fel a szükséges dokumentumokat, ezen keresztül zajlik a jogosultsági feltételek ellenőrzése, a tartalmi értékelés és a kifizetés is. A szóban forgó megállapítások egy korábbi audit során születhettek. Az elmúlt év elején valóban voltak olyan eljárásrendek, amelyek nem feleltek meg a követelményeknek. Ez azonban akkor még nem jelentett különösebb problémát, hiszen a támogatott pályázatok sem tartottak olyan fázisban, hogy szükség lett volna a használatukra. Azóta az informatikai rendszert továbbfejlesztettük, új ellenőrzésről és rendszerszintű hibákról nem tudok.
– Mára a 2014–2020-as fejlesztési ciklus összes pályázata megjelent. A rendelkezésünkre álló keretből eddig mekkora összegben jutott uniós forrás a gazdaságba, és mi várható a következő hónapokban?
– A kormány ambiciózus fejlesztéspolitikai célt tűzött ki. Eszerint az év végéig 2700 milliárd forintnyi uniós támogatást kell kifizetnünk. A teljes keretből máig csaknem 2300 milliárd forintot juttattunk el a nyertes pályázókhoz, ebből idén 700 milliárd forintot teljesítettünk. Ahhoz, hogy elérjük az első féléves célszámot, a következő napokban még további 190 milliárd forintot kell kifizetnünk a kedvezményezetteknek. Nem kis erőfeszítést igényel ez a folyamat, de úgy gondolom, hogy megfeszített munkával teljesíthetjük a vállalást. Afelől azonban vannak kétségeim, hogy az év végéig elérhetjük-e a 2700 milliárd forintot.
– Milyen tényezők lassíthatják a folyamatot?
– A kifizetések egyenes arányban vannak a pályázatok előrehaladásával. Az eddig átutalt összeg jelentős részét az előlegek teszik ki. Most is úgy állunk, hogy a 2300 milliárd forintnak nagyjából a hetven százaléka előleg. Minél több számlát tudnak benyújtani a kedvezményezettek, annál nagyobb összeget juttathatunk el a pályázókhoz. Ha a nyertes beruházások lassabban készülnek el, számlák hiányában nem tudjuk kifizetni a támogatást.
– Zömében vállalkozásoknak nyújtott támogatásokról van szó?
– Mivel az uniós ciklus fókuszában a gazdaságfejlesztés áll, így többségben vannak az ilyen típusú beruházások, ám számos olyan projektünk is van, ahol nagy állami szervezetek a kedvezményezettek.
– Hogyan állunk a brüsszeli elszámolással?
– Ebből a szempontból még nem tudunk jelentősebb eredményekről beszámolni, a lehívott összeget tekintve a tagállamok közt a sereghajtók közé tartozunk. Ez azonban nem véletlen. A tervezéskor számoltunk a költségvetés teherbíró képességével és úgy döntöttünk, hogy a nagyobb összegű költségnyilatkozatokat az év második felében küldjük el az Európai Bizottságnak.
– Összességében mekkora összeg érkezhet meg év végéig?
– A tervek szerint idén csaknem kétmilliárd euró értékben küldünk ki számlát Brüsszelbe, az összeg a fele az év végéig megérkezhet a magyar költségvetésbe. Az októberig benyújtott számlák ellenértékét a jogszabályok szerint még ebben az évben ki kell fizetnie a bizottságnak, a fennmaradó részt az EU költségvetésének helyzetétől függően utalhatják át.
– Az elmúlt időszakot sikerült forrásvesztés nélkül lezárni. A cél az, hogy ebben a ciklusban is az utolsó fillérig kimerítsük a brüsszeli kasszát. Milyen tényezők veszélyeztethetik ennek elérését?
– A 2007–2013-as időszak hajrájában jelentős hátrányból indulva sikerült felhasználnunk a teljes keretet. Ehhez képest most sokkal jobban állunk, hiszen a fejlesztési ciklus ötödik évében tartunk, és március végére a rendelkezésre álló forrás egészét meghirdettük. A napokban megjelenő új felhívások már a 100 százalékos keret felett vannak, az egyes operatív programokat ugyanis 110 százalékos túlvállalással terveztük. Ez is azt a célt szolgálja, hogy az utolsó fillérig le tudjuk hívni az uniós forrásokat. A pályázatok kiírásában, az elbírálásban, a tartalmi értékelésben és a kifizetésekben is jobban állunk, mint a korábbi időszakban. Minden lehetőség adott tehát ahhoz, hogy ebben az időszakban is kimeríthessük az ország rendelkezésére álló keretet.
– Tavaly új, állami értékelői rendszer felállításáról döntött a kormány. Akkor sokan attól tartottak, hogy ez jelentősen lassítani fogja a pályázatok elbírálását. Milyenek a tapasztalatok?
– Ezen a téren is sikerült helytállnia az intézményrendszernek, a projektek értékelése jó ütemben zajlik. Bár vannak olyan területek – mint például a kutatás-fejlesztés és az innováció –, ahol a pályázatok összetettsége miatt lassabban haladnak a munkával az értékelők, összességében jól vizsgázott a struktúra. A kezdeti nehézségek után mostanra gördülékeny a munka, a rendszerbe bekerült 12 ezer pályázat közül kilencezerrel már végeztek az értékelők. Mindez nagyon jó eredménynek számít, ráadásul egyre kevesebb olyan dokumentum van, amelyet az irányító hatóság – a minőségbiztosítás keretében – visszaküld az értékelőknek.
– Hány szakemberrel dolgoznak együtt?
– A meghirdetést követően ezres nagyságrendű volt a jelentkezők száma, most több mint 2800 állami értékelőnk van. A lehetőség továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt. Az értékelőknek az alapjogviszonyukon kívüli díjazás jár az elvégzett munkáért. Ennek keretében mind ez idáig több mint 500 millió forintot fizettünk ki.
– Sokszor éri az a vád a magyar gazdaságot, hogy a növekedést kizárólag az uniós források éltetik, és ha kimerül a keret, megtorpan a fejlődés. Felkészült-e az ország arra, hogy uniós pénzek nélkül is folyamatos legyen a bővülés?
– Az uniós források kétségkívül hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdasági növekedés stabil legyen. A mértékéről azonban még a legjobb szakemberek között is vita van. A Nemzetgazdasági Minisztérium minden bizonnyal keresi a választ arra, miként lehet fenntartani a növekedés ütemét akkor is, ha csökkennek az európai uniós források.
– Bár ma még mindenki az aktuális uniós ciklussal van elfoglalva, a háttérben már készül az új, 2020 utáni költségvetés. Mit tudni a brüsszeli tervekről?
– Egyelőre semmi konkrétum nem hangzott el az Európai Bizottság részéről, csupán tapogatózás zajlik a színfalak mögött. Vannak olyan hangok, amelyek szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kaphatnak a kohéziós politikában az úgynevezett visszatérítendő források, így előtérbe kerülhetnek a különböző hitel-, tőke- és garanciakonstrukciók. Ahogyan korábban arról is hallani lehetett, hogy 2020-tól egyes régiókat kizárnak a támogatásokból, hogy ténylegesen a legelmaradottabb térségek felzárkóztatására lehessen elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat. A magyar küldöttség minden alkalommal részt vesz ezeken az egyeztetéseken, de még nem tartunk ott, hogy világosan látnánk, mi következik 2020 után.