A dollár súlya a jelenlegi 26,4 százalékról 22,4-re csökken január elsejétől, az újonnan felvett valuták közé tartozik – a forinton kívül – többek között a dél-koreai won, a dél-afrikai rand, a szaúd-arábiai riál, a lengyel zloty és a török líra. A lépés azért érdekes, mert az utóbbi időben a hivatalos kínai kommunikáció egyre inkább ehhez a kosárhoz szeretné mérni a jüant ahelyett, hogy a tradicionális, dolláralapú összehasonlítást alkalmazná – mondta Medveczky Márton, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője a Tőzsdefórumnak. Az elemző hozzátette: az ok egyértelmű, mert míg a dollárral szemben a jüan nyolc éve nem látott mélységbe süllyedt, a jüanindexhez hasonlítva négyhavi csúcsra emelkedett.
Az index létrehozásának az elemző szerint az lehet a logikája, hogy azoknak az országoknak a devizájához mérjék a pénznemet, amelyekkel Kínának a legaktívabb kereskedelmi kapcsolata van. Az általános gyakorlat szerint azonban még mindig a dollár a legfontosabb értékmérő.
Medveczky Márton szerint az indexre azért is szükség van, mert segítségével fent lehet tartani a stabilitás illúzióját, illetve fékezni lehet a kínai középosztály megtakarításainak kiáramlását az országból. A kínai középosztály ugyanis a kialakuló eszközár és részvénybuborék ellen védekezve sok esetben külföldi devizákba menekült, ezt pedig szeretné visszafogni a kínai kormány.
