Közeleg az adóbevallás határideje, a pünkösdi hosszú hétvége miatt jövő keddig, azaz május 22-ig kell elkészíteni a bevallási dokumentumot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott adatok alapján mintegy ötmillió személy bevallási tervezetét készítette el a személyi jövedelemadóról (szja). A NAV már korábban is felhívta a figyelmet, hogy előfordulhat olyan adat vagy évközbeni változás, kedvezmény, amelyről az adóhatóságnak nincs információja, ezért szükséges átnézni a tervezetet és pótolni a hiányzó adatokat.
Tipikusan ilyen információ lehet az ingatlaneladásból származó jövedelem. Szja-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az eladó az ingatlant a vásárlást követő öt éven belül értékesíti, de csak abban az esetben, ha magasabb áron teszi ezt, mint amekkora összeget az ingatlan megvásárlására fordított korábban. Mivel az árak három-négy éve folyamatosan emelkednek, ez nem ritka eset manapság. A bevallási tervezetet a vagyoni értékű jog (haszonélvezet) eladásából szerzett jövedelemmel is ki kell egészíteni.
A jövedelem a bevétel és a költségek különbözetéből adódik, amelyet csökkenteni kell a tulajdonban tartás időszakára meghatározott mértékkel. A bevétel az ingatlan eladási árát jelenti, amelyből a jövedelem kiszámításához költségként levonható az ingatlan megszerzésére fordított összeg, vagyis a lakás korábbi vételára. Levonható továbbá a korábban fizetett illeték, az ügyvédi díj, valamint minden, az eladással kapcsolatos kiadás, így a hirdetés díja is. A kiadásokat számlával vagy egyéb okirattal kell igazolni, amelyeket ugyan nem kell csatolni a bevalláshoz, de az elévülésig, azaz öt évig meg kell őrizni.
Ha a tavaly eladott ingatlant abban az évben, vagyis 2017-ben vagy egy évvel korábban szerezték, akkor a teljes jövedelmet figyelembe kell venni, 2015-ös szerzés esetén 90 százalékkal, 2014-esnél 60 százalékkal, 2013-asnál 30 százalékkal kell számolni. A 2012-ben vagy korábban, vagyis öt éven túl szerzett ingatlan esetén már nem áll fenn adófizetési kötelezettség. Az szja mértéke minden esetben az adó alapjának 15 százaléka.
Az Építésijog.hu cikke szerint a 2017. január 1-jétől hatályos törvényi előírások már minden ingatlan esetében egységesek, vagyis lakás, lakóingatlan, valamint üdülő, építési telek esetében sem kell szja-fizetési kötelezettséggel számolni, ha az eladott ingatlan megszerzésére 2012-ben vagy azt megelőzően került sor.
Fontos megkülönböztetni mindezt az ingatlan vásárlása esetén felmerülő illetékfizetési kötelezettségtől. Ezt visszterhes vagyonátruházási illetéknek nevezik, mértéke pedig jelenleg a vételár négy százaléka. Ennek megállapításánál nincs időkorlát, ha valaki vásárol, illetéket kell fizetnie, akkor is, ha korábban nem volt ingatlana.
A szakportál arra hívta fel a figyelmet, hogy a cserepótló vétel illetékkedvezménye idén január 1-jétől úgy módosult, hogy már a vásárlást megelőző nem egy, hanem akár három éven belül eladott lakóingatlan jogügyletét is figyelembe lehet venni. Ugyanakkor a lakásvásárlást követően értékesített lakóingatlan forgalmi értékét változatlanul csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha a szerződéskötésre a vásárlást követő egy éven belül kerül sor. Illetékkedvezmény leggyakrabban az első lakástulajdonhoz kapcsolódóan szokott felmerülni.