Sok, a banki tartozását nem teljesítő lakossági ügyfél kapott vagy kaphat hamarosan telefonhívást, illetve levelet arról, hogy immár nem korábbi hitelezőjével, hanem egy másik féllel, jellemzően egy követeléskezelővel van szerződéses viszonyban. Ez nagy váltást jelenthet, lévén mostanra megszűntek a különböző moratóriumok.
– Európában példa nélküli az a sok kormányzati lépés, amelyeket Magyarországon a nem teljesítő lakossági ügyfelek védelmében hoztak – mondta a Magyar Időknek Perjési Márton, a cseh központú APS országigazgatója. A
cég rövid időn belül az egyik legjelentősebb szereplője lett a hazai bedőlthitel-, úgynevezett NPL-piacnak, és további portfólióvásárlásokat terveznek. Elmondása szerint minden jelentősebb tenderen elindulnak.
Amennyiben folytatódik az év első felében tapasztalt portfóliótisztítás és hitelezési aktivitás, úgy a nem teljesítő lakossági hitelek aránya tíz százalék alá csökkenhet az év végére – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kérdéseinkre adott válaszából.
Ez az érték azonban továbbra is meghaladja az Európai Unió körülbelül ötszázalékos átlagát, ezért a jegybank szeretne további tisztulást látni a piacon.
A pénzügyi stabilitási kockázatok a banki portfóliótisztítással párhuzamosan csökkennek, ám ez önmagában nem oldja meg a nem teljesítő hitellel rendelkező háztartások helyzetét, így ennek szociális aspektusát az MNB továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri – közölték.
A jegybank becslése szerint a témába vágó ajánlásának hatálya alá eső, nem teljesítő jelzáloghitel-szerződések mintegy kétharmada átstrukturálással fenntartható módon kezelhető lenne.
– Ugyanakkor a követeléskezelő által megvásárolt, felmondott szerződésekből eredő követelések esetében a hitel átstrukturálásáról, szerződésmódosításról jogi értelemben már nem beszélhetünk, a követelés teljesítésére az adós és a hitelt átvett követéskezelő talál közös megoldást – hangsúlyozza kérdésünkre adott válaszában az MNB.
A nem teljesítő lakossági ügyfelek védelmében több kormányzati lépés is született hazánkban
Az APS országigazgatója elmondta: az átvett ügyfelekkel egyesével tárgyalnak, igyekeznek mindenhol feléleszteni a korábban bedőlt szerződéses viszonyokat. Kiemelte, hogy a portfóliókban lévő kevésbé vonzó vagyonelemekre is készülnek megoldással.
– Minden ér valamit – fogalmazott Perjési. A lapunknak a témával kapcsolatban nyilatkozó szakemberek egyöntetűen hangsúlyozták: az átvett portfólióknál komoly nehézséget jelent az, hogy felvegyék a kapcsolatot az ügyfelekkel.
A szakember elmondása szerint például az évek óta nem teljesítő ügyfélnek először a telefonját kapcsolják ki, így ellehetetlenül a direkt kommunikáció. Pár hónapja megkerestük az Intrum Justitiát, ahol akkor volt egy éve, hogy átvették az Erste lakossági NPL-állományának jelentős részét.
Elmondásuk szerint addig nagyjából az érintett ügyfélállomány felével sikerült felvenni a kapcsolatot. Ez nem tűnik soknak, azonban piaci forrásaink szerint – ismerve az érintett ingatlan- és ügyfélállományt – ez egyáltalán nem rossz arány. Ráadásul a sikeres kapcsolatlétesítés után kevés olyan ügyfél volt, aki elzárkózott a további egyeztetéstől.
Ilyenkor többek között hosszú távú, kamatmentes részletfizetési megállapodásról is dönthetnek a felek. – Megoldást keresünk elsősorban, nem behajtani akarunk – mondta Perjési. Ez abból is látszik, hogy a követeléskezelők egy NPL-portfólió megvételével hosszú távú kötelezettséget vállalnak, ami egyben az ügyintézői létszámuk bővítését is jelenti.
Ez igaz volt az Intrum Justitia és az APS esetében is. Iparági forrásaink szerint egy-egy ilyen állomány megvételéből 10-15 év alatt száll ki a vevő. Perjési konkrét időtávot nem kívánt mondani, de megerősítette, hogy az APS esetében is hosszú távú elköteleződésről van szó.
