Az államháztartás központi alrendszere július végéig 1491 milliárd forint deficittel zárt – közölte tegnap a Pénzügymisztérium (PM). Ezen belül a központi költségvetés hiánya 1557 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 19,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 46,9 milliárd forintos többletet értek el. Idén júliusban a központi alrendszer az előző hónapokhoz képest lényegesen mérsékeltebb, 70,4 milliárd forintos hiánnyal zárt.
A tárca közleménye szerint az év első hét hónapját továbbra is azon gazdasági folyamatok jellemezték, amelyek a kormány adócsökkentési politikájával párhuzamosan a költségvetési bevételek növekedését eredményezték. A társadalmi célokat szolgáló különféle fejlesztések és beruházási programok pedig a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél mellett támogatják idén a 4 százalék feletti növekedés megvalósulását.
Az év első hét hónapjában az általános forgalmi adóból 258,7 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 149 milliárd forinttal, míg a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 163,7 milliárd forinttal több bevétel folyt be, mint az előző év azonos időszakában. A kiadások terén kiemelkedtek a hazai forrásból megvalósuló fejlesztések, mint például az otthonteremtési program felfutása vagy a közúthálózat felújítása és fejlesztése.
– A pénzforgalmi hiány az év végére a tervezettnél magasabb lehet, ám ez nem érintené az uniós módszertan szerinti deficitet – mondta a M1-en Banai Péter Benő, a PM államháztartásért felelős államtitkára. Kiemelte: a pénzforgalmi deficitet az uniós támogatások megelőlegezése növeli. A brüsszeli összegek bevételt jelentenek, így a 3 százalék alatti hiánycél nincs veszélyben.