December 15-én aláírták a hosszú távra szóló szerződést a második legnagyobb forgalmú magyar üzletlánc, a CBA egyik franchise vállalkozása, a CBA Baldauf Kft. és a hazánkban 2004 óta jelen lévő, német tulajdonú Lidl diszkonthálózat között – értesült a Magyar Idők.
Eszerint 2018-tól hat, eddig a CBA franchise hálózatán belül működtetett üzletet bérleti jogviszonyban jövőre a diszkontlánc üzemeltet tovább, amelyek tulajdonjogait a jövőben is Baldauf László, a CBA-csoport 2015-ben nyugdíjba vonult elnöke, több kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozás tulajdonosa gyakorolja. A csomag részeként továbbá a fővárosi Arany János utcai Príma üzlet bérleti jogát vásárolta meg a német vállalat Baldauf egyik cégétől, a Budavár Kft.-től.
A szakember szerint minden körülmény adott a fejlődéshez
– Tíz saját tulajdonú CBA-üzletem és több bérleményem van, de szó sincs az ingatlanok eladásáról. A hónapok óta tartó tárgyalásokból született megállapodás szerint a CBA-csoporton belül működő, évente 15 milliárd forintos forgalmat bonyolító hálózatomból hét boltot jövőre több ütemben a diszkontlánc tagjaként nyitnak újra.
A többi üzletemre is átalakulás vár: zajlanak a tárgyalások más piaci szereplőkkel. Emellett a közvetlen munkatársaimat arra biztatom, hogy merjenek vállalkozni: az érdekeltségemben lévő kisebb üzletek, éttermek, grillbárok, kávézók bérbevételével legyenek aktív szereplői a piacnak. Azt tervezem, hogy 2018 végére teljesen visszavonulok a kiskereskedelemből, nem marad saját üzemeltetésű boltom, más terület felé fordul a figyelmem – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Baldauf László.
Nem a boltzár miatt váltanak
Elmondta, szemben a sajtóban megjelent spekulációkkal, nem a kormány döntései vezettek oda, hogy jövőre hét magyar élelmiszerüzlet megszűnik. A boltjait évtizedek óta nyereséggel működtető 76 éves szakember döntését sokkal inkább gazdasági megfontolások és a szakmai meglátásai motiválták, illetve személyes okok is közrejátszottak.
– Elég nagy hazugságok jelentek meg a Lidl-ügylet kapcsán, de fontosnak tartottam, hogy elsőként a munkatársaimat, majd a vevőimet tájékoztassam arról, visszavonulok a mindennapi üzleti élettől, átadom a boltjaimat másik kereskedőnek. 2011-ben jelentettem be a tulajdonostársaimnak, hogy 2015-ig vállalom a CBA-csoport elnöki feladatait.
Nyugdíjba vonulásommal együtt örökös tiszteletbeli elnöki tisztséget kaptam a vállalatnál. Hatvankét évet dolgoztam a kereskedelemben, idén tavasszal a családommal közösen úgy döntöttünk, lassabb tempóra kell váltanom, ezért a nyáron megkezdődtek a tárgyalások az egységek bérbeadásáról. A lehetőséget felajánlottam a CBA más vezetőinek és a velem dolgozó kollégáknak is – vázolta.
Úgy folytatta, végül azért esett a választása a tőkeerős külföldi diszkontláncra, mert működése alapján a legstabilabb jövő előtt álló piaci szereplőnek tartja hazánkban, ezt a tengerentúli és az európai tanulmányútjain szerzett tapasztalatok is alátámasztják.
– A Lidl az egyik legdinamikusabban fejlődő, jól szervezett diszkontlánc, ezért biztos döntésnek tűnik a boltok átadása. A következő 20-25 évben ez a vállalat még Magyarországon lesz, míg más kereskedelmi cégek kivonulhatnak hazánkból – fogalmazott a tavaly 503 milliárd forintos forgalmat bonyolító, 1992-ben tíz magánkereskedő tizenhét élelmiszerüzletéből megalakult CBA vállalat alapítója, aki magát ma is „egyszerű csemegekereskedőként” emlegeti. Felidézte, annak idején a húszszázalékos beszerzési kedvezmény miatt kezdeményezte a boltok hálózatba szervezését, és a közös vállalkozás hamar látványos fellendülést produkált.
Kiemelte, jövőre a tíz, váltásra váró boltjának mintegy négyszáz dolgozója közül egy sem kerül utcára, a munkavállalókat más CBA-üzletekben örömmel várják, illetve mintegy tíz százalékuk vállalkozásra kap lehetőséget. – Kellő végkielégítést adok mindenkinek – jegyezte meg Baldauf László, hozzátéve, mindenkit elhelyeznek a hálózat más egységeiben.
A diszkontok legyőzik a hipereket
A szakember szerint ideje felismerni, hogy megváltozott a kiskereskedelem szerkezete, mert átalakultak a vásárlási szokások. Szemben a kilencvenes és a korai kétezres évekkel, mostanra nem a városszéli hipermarketek a fogyasztás nagy nyertesei, hanem a lakóházakhoz közelebb lévő kisebb áruházak, ahol naponta intézheti bevásárlásait a rohanó életet élő középosztály.
– A diszkontok kiszorítják a hipermarketeket, nem csupán hazánkban, globálisan jellemző ez az irányváltás. A Tesco emiatt roppant meg Angliában a kétezres évektől mostanáig. A 20-30 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontjaikkal ugyanis nem tudtak közelebb jutni a belvárosiakhoz, tovább terjeszkedtek, és nem vették észre, hogy csökken az igény a távolabbi áruházakra.
A világ fogyasztási térképe a diszkontok korát mutatja: a lakóhely, munkahely közelében, a 1500-2000 féle árucikkből álló kínálattal ma ezek a legnépszerűbbek, főként, hogy gyorsbüfé-szolgáltatással fokozzák látogatottságukat. Divattá vált a vásárlással együtt beszerezni az otthonra szánt friss meleg ételt is, amit a CBA-, illetve Príma-üzletekben lévő vendéglátóegységek évente 15-20 százalékkal gyarapodó forgalma is mutat – fejtette ki a vezető.
Teljesülhet a kormányzati szándék
– Nem tartom egészségesnek, hogy az élelmiszerboltok többsége külföldi tulajdonban van, de rájuk is szükség van a verseny érdekében. Tudomásul kell venni viszont, hogy Magyarország lakosságához képest aránytalanul telített a piac, ezért néhány éven belül a jelenlegi 14 és fél ezerből öt-hatezer bolt el fog tűnni a piacról. Ausztriában a 8,3 millió lakosra 7200 élelmiszerüzletet jegyeznek, és a számuk stagnál vagy inkább fogy az átalakult igények miatt. A hazánkban várható lemorzsolódás a nemzetközi és a magyar cégeket is érinteni fogja – jegyezte meg.
Baldauf László megítélése szerint a legnagyobb piaci szereplők közül jövőre a Tesco áruházlánc hagyhatja el a magyar piacot, hiszen iparági körökben régóta ismert, hogy régiós szinten eladósorban vannak a Tesco-egységek. A közelgő kivonulást a brexit is alátámasztja.
– A mintegy száz itteni Tesco-egységből negyven-ötven az, amely üzleti szempontból értékes lehet, azokat is teljesen át kell alakítani. A többi ingatlant sport- vagy közösségi célokra hasznosíthatnák, vagy a mostanában reneszánszukat élő, fedett termelői piacokat lehetne kialakítani, ahol frissen készült ételek is kaphatók. Ehhez a magyar vállalkozókat kell segíteni abban, hogy hozzájussanak a felszabaduló üzletekhez, ahol színvonalas kereskedelmet folytathatnak – vélekedett.
Szavai szerint több országban, a franciáknál, németeknél is a helyi kereskedők vannak túlsúlyban, amit nálunk is meg kell valósítani, ahogy más szektorban már sikeresen megtörtént. – Érdemes arra készülni, hogy megfelelő emberi és anyagi hitelük legyen a magyar kereskedőknek, mire felszabadulnak a kivonulók üzletei, az itt megtermelt profitot ugyanis hazánkban kell tartani – jegyezte meg Baldauf László.
Elhibázott privatizáció
Kifejtette, a kilencvenes években sem a politikusok, sem a gazdasági elit nem számolt annak következményeivel, hogy a nemzetközi áruházláncok határtalan betelepítése mivel jár mostanra.
– Tartsanak önvizsgálatot a privatizációs időszak vezetői! A rendszerváltás utáni kommunista kormányok szó szerint rájátszottak, plusz lehetőségeket adtak arra, hogy a multik tömegével telepedjenek rá a magyar piacra, eltiporva több ezer hazai vállalkozást.
Egy konkrét példa: 25 évet dolgoztam az egykori Csemege Kereskedelmi Vállalatnál, amit 1991-ben egy Opel autóért és húszmillió forintért játszott át az akkori vezérigazgató a németországi Julius Meinlnek, amely aztán hihetetlenül nagy pénzért tovább adta a magyar boltokat a belga tulajdonú Matchnak. Végül 2012-ben Budapesten és környékén 48 korábbi Match- és Profi-üzlet került a CBA franchise rendszer tulajdonosaihoz.
Miért nem lehetett a Csemege Vállalatot rögtön odaadni az akkori magyar boltvezetőknek? Nagyon nehéz, negyvenfordulós tárgyalássorozat eredményeként sikerült az áruházakat megszereznünk, de mielőtt az ellenzéki sajtó felháborodik: látható, hogy nem új keletű, hogy magyar vállalkozókhoz kerülnek a kivonuló multik egységei – mondta.
A 2018-as választást meg kell nyerni!
A hazai üzletlánc jövőjével kapcsolatban a korábbi vezető úgy fogalmazott: a CBA nincs szétesőben, de kollégáinak ébernek kell lennie. A piac átrendeződése ugyanis elkerülhetetlen, ezért szerinte törekedniük kell a magyar kereskedőknek arra, hogy egyre nagyobb szerephez jussanak, ehhez közös beszerzési lehetőségeken is gondolkodni kell. Úgy vélte, a több mint 2100 üzletből álló CBA-hálózat biztosan nem fog eltűnni a piacról, ahhoz túl erős a rendszere. Mint mondta, 2018 végén teljes mértékben elszámol tulajdonostársaival, és a tiszteletbeli elnöki posztról is lemond.
Szerinte idehaza a kedvező gazdasági körülményeknek, a banki és a pályázati lehetőségeknek, az állami támogatásoknak köszönhetően már azok a magyar vállalkozók is megállják a helyüket, akik hajlandók lemondani a pillanatnyi haszonról annak reményében, hogy hosszabb távon stabil szereplővé váljanak.
– Nem érdemes föláldozni a jövőt! Minden adott a fejlődéshez, habár a szakképzés színvonalán kell még javítani. Mivel nagyon munkaigényes, ma már nem népszerű hivatás a kereskedelem, újra vonzóvá kell tenni a fiataloknak – fogalmazott a szakember, aki hazafias üzenettel is készült a beszélgetésre. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy jövőre újra bizalmat kell szavazni a kormánynak, a választást meg kell nyerni. – Hajrá, Magyarország! Hajrá, Orbán Viktor! – zárta szavait a Magyar Időknek adott exkluzív interjúban Baldauf László.
Az alábbi CBA-üzletek alakulnak át Lidl diszkonttá:
Center Veresegyház, Erkel Ferenc utca 9791/2 hrsz.
Center Üröm, Dózsa György u. 3152/1 hrsz.
Center Szada, Dózsa György út 060/12 hrsz.
Budapest, Ferenciek tere 2.
Budapest, Rákóczi út 50.
Budapest, Máriaremetei út 1.
CBA–Aranyherceg Budapest, Arany János utca 27–29.
