A francia állatkertben történt tragikus eset megmutatta, hogy már nemcsak a vadonban, hanem az európai állatkertekben is számítani kell az orvvadászokra. Budapesten három szélesszájú orrszarvú él, az állatokra a francia eset óta fokozottan figyelnek, illetve megerősítették a biztonságtechnikai védelmet is. Az egyik belga állatkert hasonló intézkedéseket vezetett be, emellett az ott élő állatok tülkét is megrövidítik, hogy elvegyék a gyilkolók kedvét.
Az európai állatkertekben élő orrszarvúkat eddig nem fenyegették az orvvadászok. Ugyanakkor az elmúlt években több múzeumból az ott őrzött orrszarvú-preparátumokról, kitömött példányokról, trófeákról loptak el tülköket ismeretlenek. 2011-ben több német, belga, illetve egy olasz múzeumban történtek ilyen lopások, sőt ugyanebben az évben néhány napnyi különbséggel a Magyar Természettudományi Múzeumban, a balatonedericsi Afrika Múzeumban, illetve a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban is előfordult hasonló eset (utóbbinál csak lopási kísérlet történt).
A jelenség hátterében az áll, hogy a hagyományos távol-keleti gyógyászatban megannyi jótékony hatást tulajdonítanak a porrá őrölt orrszarvnak. Vietnamban például Viagraként tekintenek a tülökből készült őrleményre. Újabban a rákellenes hatásáról is beszélnek, ezt azonban cáfolják a tudományos elemzések. Ha a szarunak mégis lenne gyógyhatása, elegendő lenne a körmünket vagy a hajunkat rágni, hiszen ezek összetétele lényegében megegyezik a tülökkel, fő komponensük a keratin nevű fehérje – írta az Origo.hu-n Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem professzora.
Egy kilogrammnyi tülök (azaz keratin) akár hatvanezer dollárért is gazdára találhat a feketepiacon. Emiatt a szabad természetben élő orrszarvúállományok fennmaradását már évtizedek óta komolyan veszélyezteti az orvvadászat, amely mára olyan méreteket öltött, hogy egyes védett területeken majdnem minden orrszarvú mellé fegyveres vadőrt kell állítani.
Az állati szervek vélt jótékony hatása miatt megannyi élőlényt lemészárolnak. A kínai kultúra szerint a tigris szinte összes része használható gyógyítási célra. A fog láz ellen hatásos, míg a karmok az álmatlanságot kezelik. A tigriszsír reuma és lepra ellen hat, a szem pedig malária és epilepszia ellen való.
A tigriscsontból előállított készítményekkel kezelhető többek között a fejfájás, a gyengeség, a vérhas, sőt a bénultság is. A porrá őrölt elefántagyar felhasználása ugyancsak sokrétű. Potenciaprobléma, epilepszia, görcsök, torokfájás, láz, végbélfekély és kelések – ezekre mind hatásos az agyarpor. Sőt! Az ebből gyártott készítmények eltávolítják a mérgeket, segítik a szövetregenerációt, ráadásul a kopaszodást is gátolják. Az oroszlánok csontjaiból készített elixír a csorbult férfiasságon segít. A tobzoskák kihalásának egyik oka, hogy a kínai gyógyászat a pikkelyüket számos kórra terápiás hatásúnak véli. A cápaporc rákellenes hatását csak az áltudomány ismeri el. A feltételezések szerint a cápákban nem alakul ki rák (Boldogkői szerint ez nem igaz), ezért ha a porcukat fogyasztjuk, akkor immúnisak leszünk e halálos kórra. Valójában nem leszünk.
Az állatokat olykor tudományos céllal pusztítják, például a japánok a bálnákat. Idén januárban ismét csukabálnát mészárolt le egy japán bálnavadászhajó legénysége Ausztrália Antarktiszhoz közeli, védett tengerén, miközben ezt megtiltotta a hágai Nemzetközi Bíróság. Ausztrália vitte a testület elé a japán bálnavadászati programot, a bíróság 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett kutatási célú bálnavadászati programja semmiféle tudományos célt nem szolgál. A The New York Times két éve megjelent írása szerint 2005 óta mintegy 3600 bálnát mészároltak le, azonban a Japán Cetkutató Intézet mindössze két tudományos cikket produkált.
A legtöbb vizsgálathoz nem volt szükség a bálnák megölésére.