Az adósságkezelő a továbbiakban is arra törekszik, hogy minél változatosabb legyen az állam finanszírozásának összetétele, amivel jelentősen csökkenthetők a kockázatok, olyan esetekben is, ha például előállna egy újabb válsághelyzet. Ennek jegyében az idei piacfeltérképezést követően újabb kibocsátás lehet jövőre Ázsiában, Kínában vagy akár Japánban. Utóbbi csak azért lehetséges, mert idén már háromból két nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott besorolást kapott Magyarország. Ezzel együtt amennyiben tényleg sor kerül devizakötvény-kibocsátásra, a legvalószínűbb forgatókönyv továbbra is az euróalapú kötvény, tekintettel a meglévő szoros gazdasági kapcsolatunkra az eurózóna tagállamaival. Jövőre 2-3 milliárd euró lejáró adósságot kell a lehető legjobb feltételek mellett megújítani.
Barcza György szerint az állam finanszírozási szerkezetének alakításában lezárult egy korszak, és az elmúlt időben kialakult gyakorlat marad a jövőben is meghatározó. Az ÁKK álláspontja szerint lehetnek olyan helyzetek, amikor a devizában való eladósodás olcsóbb, ugyanakkor kockázatosabb is. Ezért fontos a belföldi, forintalapú kibocsátás, amelyben a lakosságnak kiemelt szerep jut. Barcza kifejtette, hogy az eddigi lépések eredményeként 26 százalékra zsugorodott a devizahányad a teljes államadósságban, amely az év végére – az alaptörvény előírásának megfelelően – a bruttó nemzeti termék (GDP) 73-74 százalékára apadhat.
